Radó Péter lapunknak megjegyezte: Szlovákiában a közigazgatás decentralizációja után egy hasonló reform jött létre az oktatásban is. Az oktatáspolitikai elemző szerint azonban katasztrófa történt amiatt, hogy a helyi tantervek kidolgozására szűk egy hónapjuk volt az iskoláknak, míg korábban Magyarországon erre 3 évet is adtak a 90-es években.
„Megfelelő autonómiát kell adni az iskoláknak a jó színvonalú, hatékony oktatáshoz, de az a tagállamok saját hatásköre, hogy mennyire központosítják a köznevelést” – erről Michael Teutsch beszélt lapunknak. Az Európai Bizottság országelemzésekért felelős munkatársa elmondta, hogy jelenleg ugyan éles viták vannak a magyar oktatás átalakításáról, de bármilyen reformnak elég időt kell adni. „Magyarországon azt látni, hogy valami gond van, a legtöbb mutató romlik, míg a többi államban megtalálják a megfelelő irányt a diákok” – mondta Teutsch.
Florian Sobanski, az osztrák oktatási minisztérium képviselője elmondta, a legutóbbi PISA-eredmények az előző felmérésekhez képest javultak. Az osztrák oktatási minisztérium képviselője közölte, 2009 körül a korábbi rossz eredmények miatt heves politikai viták voltak, ennek hatására egyes iskolákban nem voltak hajlandók kitölteni a teszteket. Sraková elmondta, hogy Csehországban is javuló tendenciát mutatnak az eredmények, de talán az sokkolta a legjobban, hogy az egyik felmérés szerint igen magas a boldogtalan diákok száma oktatásukban.
A legutóbbi, 2012-es PISA-felmérés alapján Magyarországon 20 százalék a funkcionális analfabéták aránya a diákok között, a nagyon gyengén teljesítők aránya 23-ról 28 százalékra emelkedett, nő az iskolát korán elhagyók száma. A matematika, a szövegértés, és a természettudományok területén mérték a teljesítményt, ami egyre gyengébb tendenciát mutat. Magyarországot Ausztria és Csehország is megelőzi, közelebb állunk a fejlődő világ országainak teljesítményéhez, ahol igen nagy mértékben javulnak az eredmények.
Radó szerint nem meglepő a tendenciák alapján, hogy ennyire magas az alulteljesítők aránya. Az elemzőt az meglepetésként érte, hogy ilyen korán következett be az oktatáspolitikai beavatkozások hatására is (de nem kizárólagosan) a teljesítmények drámai szintű romlása. Mindegyik szakértő kiemelte: a tanulók teljesítménye mögött az ország gazdasági teljesítménye is megfigyelhető, a szociálisan hátrányos helyzetű családok gyermekei rosszabbul teljesítenek. Radó hangsúlyozta: Magyarországon borzasztó alacsony az oktatás hátránykompenzáló képessége. Kiemelte, a tantervi reformoknak semmilyen hatása nincs az eredményességre.
„Szisztematikus, összehangolt és legalább középtávon nem változó oktatásstratégia kell ahhoz, hogy az eredmények javuljanak” – hangoztatta az Emmi főosztályvezetője. Brassói Sándor szerint 3-4 évente változó elképzelésekkel nem lesz javulás. Cáfolta, hogy az oktatáspolitikai eredmények hatása már érezhető lenne a legutóbbi felmérésben, mivel ehhez még évek kellenek. Súlyos gondnak nevezte, hogy (a problémamegoldás mellett) a digitális adatfelvételben is igen gyengén teljesítettek, hiába költöttek komoly forrásokat az iskolák számítástechnikai felszereltségére, nem alkalmazzák ezeket a technikákat a mindennapi pedagógiai gyakorlatban.
Lannert Judit kiemelte, nálunk jut a legkevesebb idő a matematika órákra. Az oktatáskutató szerint az is kiderült, hogy a magyar diákok magolnak a legtöbbet. Több területen a lányok gyengébben teljesítenek, de ha azonos a motivációs szintjük, mint a fiúknak, akkor jobb eredményeket érhetnek el. Lannert szerint mivel túlnyomórészt nők tanítanak a köznevelésben, ezért a nemiséggel kapcsolatos előítéleteket, problémákat főként a nők generálják a nők ellen.
Ausztriában is alacsony a tanárok presztízse
A tanári bérekkel kapcsolatban a szakértők egyetértettek, hogy önmagában a béremelés nem emeli a színvonalát növelni. Florian Sobianski, az osztrák oktatási tárca képviselője lapunknak elmondta, hogy Ausztriában viszonylag magasak a fizetések, még a finnországiénál is, ahol egy hétszeres túljelentkezés van a tanári szakokra. Náluk azonban így is nagyon a tanári pálya társadalmi megbecsültsége. Ausztriában is jelentős vita van a tanár munkájának minősítésével kapcsolatban, mivel a szakszervezetek tiltakoznak ez ellen. Az ottani érdekvédők szerint a pedagógusokban meg kell bízni, hogy jól ellátják a munkájukat.
