BUX 51,453.71
0.00%
BUMIX 4,324.31
0.00%
CETOP20 2,344.48
0.00%
OTP 17,500
0.00%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 16,500
0.00%
0.00%
ANY 1,580
0.00%
RABA 1,510
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,460
0.00%
0.00%
ALTEO 1,370
0.00%
0.00%
0.00%
EHEP 1,945
0.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 37,200
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Veszélyben lehetnek-e a bérek? Vitában a kormány és egy ügyvédi iroda

Nincs vége a vitának arról, veszélyben lehet-e egy jogszabályi pontatlanság miatt több tízezer ember fizetése. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ma délelőtt még arról írt, hogy alaptalan a félelemkeltés - az ügyvédi iroda viszont, amely felhívta a figyelmet a problémákra, most azt írja, nem tudnak egyetérteni a tárca indokaival.

Ha egy társaság eredménytartaléka negatív, vagyis nem fizethet osztalékot, akkor tagjainak nem teljesíthet semmilyen egyéb kifizetést sem. Ebből az is következhet, hogy a tagok a munkaszerződés alapján járó munkabért sem vehetik fel - véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda. Szerintük a tiltás különösen nagy gondot jelent majd olyan cégeknek, ahol ösztönzési céllal a munkavállalókat is bevonták a társaság tulajdonosi körébe.

A KIM most a Napi Gazdaság kérdésére kifejtette: a hatályos Ptk. – a korábbi társasági törvényhez (Gt.) hasonlóan – továbbra is feltételhez köt, egyes a tag javára történő egyes társasági kifizetéseket. A sajtóban megjelent vélemény azonban helytelenül és indokolatlanul mossa össze a társaságnak a normál működés, gazdálkodás során felmerülő kifizetéseit a Ptk. vonatkozó rendelkezésével. A Ptk. érintett rendelkezése ugyanis – a korábban hatályos Gt.-vel azonosan – egy speciális társasági kifizetésre ad szabályt, mégpedig arra, amikor a társaság a tagnak (akár tagsági jogviszonyára tekintettel, akár a tagsági jogviszonyától független jogviszony alapján) a saját tőkéje terhére teljesít kifizetést. Ezek a kifizetések a társaság normál működésétől elkülönülő, valóban speciális kifizetések; ilyen tipikusan az osztalék.

A társaság azonban a működése során nem a saját tőke terhére gazdálkodik, hiszen a szerződéses kötelezettségeiből eredő fizetési kötelezettségeit (így a munkabéreket is) a számviteli szabályok szerint a működési bevételei terhére fizeti. A működési bevételek és költségek (ráfordítások) a saját tőkétől számvitelileg elkülönülnek a társaság elszámolásaiban. Ebből következően a saját tőkéből való kifizetés szabályai és a tag munkavállalónak munkabérhez való joga között semmilyen közvetlen kapcsolat nem áll fenn.

Az ügyvédi iroda most közölte: tudomásul veszi, hogy a Minisztérium úgy látja, nincs veszélyben adott esetben több tízezer ember bérfizetése, de a Minisztérium indokaival nem tud egyetérteni.

A hivatkozott rendelkezés szerint a társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel nem teljesíthet kifizetést, ha a társaságnak nincsen egyébként osztalékfizetésre is felhasználható szabad eredménye vagy eredménytartaléka. Ugyanezen rendelkezés (4) bekezdése tartalmazza, hogy a szabály akkor is alkalmazandó, ha a tag nem a tagsági jogviszonyára tekintettel részesül kifizetésben.

Az iroda véleménye szerint a munkabérfizetés is a társaság saját tőkéjének terhére történik, hiszen a munkabér a társaság könyveiben egy költségelem, ennélfogva a társaság adott évi eredményét és ezáltal saját tőkéjét csökkenti. Nem minősülne saját tőke terhére történő kifizetésnek például a tag felé fennálló kölcsön törlesztése. A munkabérfizetés viszont igenis a saját tőke terhére történik, hiszen az a saját tőke értékét csökkenti.

A Minisztérium közleménye a kifizetés tipikus példájának az osztalékot tekinti. Az osztalékfizetés tagsági jogviszonyra tekintettel tett kifizetés. Nem ad azonban választ a Minisztérium arra, hogy melyek azok a tag részére a saját tőke terhére tett kifizetések, amelyek a tag „nem tagsági jogviszonyára tekintettel” kerülnek megtételre. A Minisztérium álláspontjának elfogadása esetén ilyen kifizetés egyáltalán nem is létezne. Ebben az esetben a hivatkozott rendelkezés csak egy üres halmazt testesítene meg. Valószínűtlen, hogy ez lett volna a jogalkotó szándéka - zárul az ügyvédi iroda közleménye.

Kapcsolódó cikkek