Pokoli nehézségek várnak Oroszországra: Putyin megjósolta, hogy mikor lehet vége – Magyarországon is ott van, amit az egész világ akar

Oroszország egymilliárd rubellel növeli az uránkutatásra szánt kiadásait, ezzel majdnem megduplázza a múlt évi forrást. Az orosz földtani ügynökség, a Rosznedra vezetője szerint Oroszország meglehetősen súlyos uránkészlet- és erőforráshiánnyal néz szembe. Oleg Kazanov egy konferencián kifejtette még, hogy az állami geológiai kutatás kénytelen olyan nyersanyagokra összpontosítani, amelyeket a talajfelszín felhasználói nem kutatnak fel. Az uránkutatásra 2026-ban szánt 2,1 milliárd rubel része a 10,4 milliárd rubeles altalajkutatási keretnek.

A globális uránkészletek apadása már egy ideje aggasztja az érintett iparágakat. Előrejelzések szerint a világ uránkészletei a század végére kimerülnek, de Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly őszi Globális Atomhéten elhangzott figyelmeztetése alapján erre már akár a 2060-as években sor kerülhet. A mostani készletet körülbelül 8 millió tonnára teszi az OECD. Ez még az optimista forgatókönyv szerint is teljesen kimerül 2090-re. (A rendezvényen elhangzott beszédet a Világgazdaság is ismertette.) 

A harmincszorosára nőhet az urán hasznosításának a hatékonysága  

Vlagyimir Putyin ennek kapcsán azt is kijelentette, hogy Oroszország 2030-ban elindítja a világ első zárt üzemanyag-ciklusú atomenergia-rendszerét. A Világgazdaság több korábbi cikke szerint az üzemanyagciklus zárását célzó Proriv (áttörés) program a Roszatom stratégiai projektje, amelyben gyorsneutronos reaktorokat használnak. A technológia kizárja a súlyos baleseteket az atomerőművekben; lehetővé teszi, hogy ne kelljen tárolni a kiégett nukleáris üzemanyagot, aminek többszöri újrahasznosítása jócskán megnöveli a földi uránkészletek rendelkezésre állását.

A projekt részeként egy kísérleti demonstrációs célú atomerőmű épül Szeverszkben, a Tomszki régióban, a Szibériai Vegyi Kombinát telephelyén. Ez a komplexum lehetővé teszi a technológia fejlesztését, demonstrálja a nukleáris üzemanyagciklus zárását, és az első lépést jelenti a nukleáris energiarendszer új generációjának kiépítése felé.

A zárt nukleáris üzemanyagciklus rendszerében a kiégett nukleáris fűtőanyagból kémiai eljárással a következőket vonják ki:

• elégetetlen urán-235 (körülbelül 1 százalék),
• plutónium-239 (körülbelül 1 százalék),
• urán-238 (körülbelül 96 százalék).

Ezeket új üzemanyagok, többek között MOX (kevert urán-plutónium-oxid) előállítására használják. Ez lehetővé teszi a kiégett üzemanyag akár 95 százalékának is az újrafelhasználását, ami 30-szorosára növeli a természetes urán hasznosításának hatékonyságát. (MOX akár a működő és az épülő Paksi Atomerőműbe is érkezhet majd.)

A magyar urán marad, ahol van

Gondolhatnánk, hogy az uránszűke erősödésével újból érdemes lehet a Mecsekben is uránt bányászni. Ilyen tervről egyelőre nincs hír, de ha felmerül a kérdés, akkor újabb kutatásokra és gazdaságossági számításra lesz szükség. A magyarországi uránkutatá és -termelés 45 év után, 1997 decemberében állt le. Az akkori kormány úgy döntött, hogy „a nukleáris eredetű villamosenergia-termelés alapanyagát nem a magas költségű hazai ásványi nyersanyagból kell biztosítani. A költségeket és az árakat tekintve logikus a döntés”. Az idézett értékelés azonban közel harmincéves.

Mellesleg, miközben hazai uránlelőhelyként elsősorban a Nyugat-Mecsek térsége ismert, mellette mintegy húsz helyszínen folytak kutatások, például a Balaton-felvidéken is Pécsely és a Budai-hegységben, Nagykovácsi környékén, továbbá a Velencei-hegységben, Sopron térségében és a Bükkben. A Világgazdaság 2006-tól tucatnyi cikkben foglalkozott az ausztrál Wildhorse Energy újabb, a mecseki térségre összpontosító uránkutatásával. A társaság végül nem látta érdemesnek a termelés megindítását.

Felfutóban a világ uránkereslete – több pénzt kellene tolni a területbe

A Nukleáris Világszövetség (WNA) legutóbbi elemzése szerint a következő években az atomenergia tempós növekedése várható – írta múlt évi elemzésében az OTP Global Markets. Eszerint a reaktorok üzemanyagaként szolgáló urán iránti kereslet jelentősen emelkedhet. A 2025-re becsült, közel 69 ezer tonna után a 2040 körüli igény

• az alapforgatókönyv szerint 150 ezer tonna lehet,
• a pesszimista forgatókönyv 107 ezer tonnát ír,
• az optimista pedig 204 ezer tonnát.

Az áramkereslet növekedése és a zöldülési célok miatt egyre többet hallani meglévő létesítmények élettartamának meghosszabbításáról, felfüggesztett működésű atomerőművek újraindításáról, illetve sok országban új reaktorok építésének tervéről. Ennek alapján – mutat rá az OTP Global Markets – az atomenergia és az urán iránti, korábban stagnáló kereslet előbb enyhe, de később akár tempósabb növekedésbe fordulhat át. 

A WNA adatai szerint közel 6 millió tonna érhető el kilogrammonkénti 130 dolláros árazás mellett. A baj inkább az, hogy milyen magas ár ösztönzi kellően a termelést. További akadály a megfelelően képzett szakemberek hiánya.

Összességében még a két legnagyobb urántermelő, a Cameco és a Kazatomprom sincs könnyű helyzetben, bár jelentősen növelték a termelésüket az elmúlt években. A kisebb termelők viszont egyre nehezebben boldogulnak. Ezek közé tartozik a Paladin Energy, a Boss Energy, az Ur-Energy, a Global Atomic és a Peninsula Energy. „Sokan a nagy megváltást a kanadai NexGen Energytől várják, amely a világklasszisnak mondható Rook I. projekt fejlesztésén dolgozik (rendkívül magas ércminőség, várhatóan alacsony termelési költségek és hatalmas készlet). A kivitelezés itt azonban még nem kezdődött el” – olvasható.