Megszűnt a kormány megbízatása, Orbán ma nem akart beszélni

Hivatalosan is felállt az új Parlament: lezajlott a képviselők mandátumigazolása, egy elsőre kicsit bonyolultnak tűnő procedúrával. A mandátumokat a korelnök és a korjegyzők bizottsága igazolja (vagyis megvizsgálják, hogy minden képviselői helyre valóban az ül-e be, aki a választást nyerte, és nincs-e összeférhetetlenség), az ő mandátumaikat pedig a parlamenti névsor első öt helyén álló képviselők vizsgálják meg. Az igazolást a képviselők természetesen elfogadták, így meg is kezdődhetett a parlamenti munka - azon pedig már alig csodálkozhatunk, hogy az első szavazáson sem vett részt mindenki, a 199 képviselőből 197-en nyomtak csak gombot.

A képviselők ezután szavaztak az új házelnökről, a papírformának megfelelően Kövér Lászlót választották meg.

A régi-új házelnök bejelentette: az alaptörvény értelmében ezzel megszűnt a második Orbán-kormány megbízatása. Az új kabinet felállásáig a kormány természetesen a hatalomban marad, de leszűkített jogkörrel. Nemzetközi kötelezettséget csak korlátozottan vállalhatnak, és törvényt sem alkothatnak, csak ha erre rendelet kötelezi őket.

A parlament mai ülésén felszólalhatott volna Orbán Viktor is. Régi hagyomány, hogy az alakuló ülésen a leköszönő és a leendő miniszterelnök is beszédet tart - vagy ha a hivatalban lévő kormányfő folytathatja, ahogyan azt eddig csak Gyurcsány Ferenc tehette 2006-ban, akkor ő beszél. Orbán Viktor azonban jelezte: később tartaná meg felszólalását.

Az előző ciklus hagyományait követve késéssel kezdődött el a 2014-2018-as parlament alakuló ülése. Áder János köztársasági elnök köszöntötte elsőként a képviselőket. Az elnök azt is bejelentte: Orbán Viktort jelölte miniszterelnöknek.

Önök az elsők, akik nem csak egy kisebb és remélhetőleg hatékonyabb Országgyűlést alkothatnak, hanem akiket a nemzet egésze választott a határon túliakkal együtt - mondta Áder János. Szerinte a választáson egyértelmű üzenetet mondtak a magyarok: le akarják zárni a múlt terméketlen vitáit. Az elnök szerint a választás azt is jelezte, hogy nincs szükség a többség szerint több vitára az alkotmány demokratikusságáról.

Áder után addig is, amíg nem választják meg a régi-új házelnököt, a korelnök, a 79 éves Turi-Kovács Béla (Fidesz) vette át az ülésvezetést. Köszöntő beszédében a protokollmondatok és a fideszes kampányszövegek felmondása mellett mégis meg tudta lepni a hallgatóságot. "Bizalmat kaptunk arra is, hogy azokat a túl gyorsan meghozott törvényeket, amelyekbe néha becsúsztak hibák, ki tudjuk javítani" - mondta, a kormányoldalról szokatlan önkritikával.

Nem mindenben volt sima a választás

A protokoll szerint ezután elsőképp a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda beszámolóit hallgatták meg a képviselők. Patyi András, az NVB elnöke hosszasan beszélt arról, mekkora volt a munkaterhelésük. A negatív kampányról is szólt: ebben emelte ki azt a 4K!-videót, amelyben Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet majomhoz hasonlították. Mint mondta, az, hogy letiltották ezt a kampányfilmet, az az emberi méltóság nagyobb védelmét jelenti. Külön kellett értelmezni a jelölőszervezetek névváltoztatásának kérdését is - utalt az ellenzék névkeresésére is. Kiemelendő még az az iránymutatás is, amely alapján a szavazóhelyiségek bejáratától mért 150 méteren nem lehetett kampányolni a választás napján.

Az NVB elnöke most alaposabban kritizált is: a többes ajánlás okozhat problémákat, ez visszaélésekhez vezethet a személyes adatokkal, emiatt azt kérte finoman körbeírva, próbálják meg a bizniszpártokat a többes ajánlások megtiltásával visszaszorítani. Bajos szerinte az érintettség megállapítása is (vagyis annak az eldöntése, hogy beadványt ki nyújthat be), szerinte ezt már első fokon is vizsgálni kéne. Problémákat okozhat a választási bizottságok összetétele is. A hatályos intézkedések nem határolják el azt az esetet, amikor két választási eljárás együtt zajlik, és a pártok szövetségeinek változásai miatt egy párt több jogon is delegálhatna több jelöltet (a gyakorlatban ez a DK-nál történik meg: az EP-választáson külön indulva elvileg lehetne több delegáltjuk is).

Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke is szólt az ajánlási rendszer változásáról, ám csak a számokat sorolta. Néhány érdekes számot is megtudhattunk: a szavazólapok 170 tonnát tettek ki összesen, az urnák pedig 770 raklapot foglaltak el.

Kritikát ő is megfogalmazott: a levélszavazás regisztrációját szeretné erősíteni. Valóban, a határon túli magyarok közül több tízezren rontották el a szavazást, a kivándoroltak vagy az április 6-án külföldön tartózkodók közül pedig a több százezres létszámuk ellenére alig néhány tízezren voksoltak. Igaz, Pálffy csak a határon túliak problémáját emelte ki, a kivándoroltakról pozitívumként hozta fel, hogy így is milyen sokat szavaztak.

Kérdőjelek a személyi döntéseknél

A mandátumigazolás után az új parlament első két döntéseként szavaztak a beszámolókról. Majd jöhettek a személyi döntések: parlamenti elnököt, alelnököket, háznagyot, jegyzőket, bizottsági elnököket választanak. Ebben általában nem szokott vita lenni a pártok között, most azonban előfordulhatnak meglepetések: a Jobbik az egykori szkinhedvezért, Sneider Tamást jelölte alelnöknek - a baloldal már jelezte, hogy ez számukra nem elfogadható. Sneidert végül 150 igen, 35 nem, 5 tartózkodás mellett megválasztották.

A többi ponton nem voltak kérdések: Jakab Istvánt, Lezsák Sándort, Latorcai Jánost, valamint Hiller Istvánt is gond nélkül választották meg alelnöknek.

"Ugyanannyi munkát kevesebbet, ugyanazon a megszokott jó, vagy még jobb színvonalon, csak hatékonyabban tudunk elvégezni" - mondta Kövér László székfoglaló beszédében.

Ami a bizottságokat illeti: tizenöt testület alakul, amelyből ötöt vezethet az ellenzék. A nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztja, ahogy a költségvetési bizottságé is, hagyományosan a legnagyobb ellenzéki párté. 2010-ben erről hosszabb vita folyt, a szocialisták vagy a Jobbik kapja meg, most azonban hamarabb döntöttek: a választási erősorrendnek és a hagyományoknak megfelelően mindkét bizottság élére az erősebb párt, vagyis az MSZP adhat elnököt. A Jobbik is két testületet vezethet majd, a kulturális, valamint a vállalkozásfejlesztési bizottságot. Utóbbi eredetileg nem szerepelt a Fidesz által javasolt 14 testület között, végül azonban ezt is felvették az állandó bizottságok közé. Ez a testület lesz illetékes munkahelyteremtéssel összefüggő kérdésekben is. A fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke lesz, a többi bizottsági elnöki posztra a kormánypártok delegálnak képviselőt.

A bizottságoknak a májusban kezdődő parlamenti ciklusban az eddiginél sokkal nagyobb szerepük lesz. A részletes viták ugyanis átkerülnek a plenáris ülésről erre a szintre. Azaz amíg korábban minden vitán két szakaszban futottak át - elsőképp az általános vitában az eredeti javaslatot vitatták meg, majd a részletes vitában az ehhez beérkezett módosító javaslatokat -, ezután a részletes vitával csak a témában illetékes bizottság tagjainak kell foglalkozniuk. Ez persze a gyakorlatban kisebb változás, mint amit első ránézésre jelenthetne: a plenáris ülésen a részletes vitákat gyakran alig tucatnyi képviselő előtt, negyedóra-félóra alatt zavarták le, ha már úgyis lehetett tudni, hogy az ellenzéki javaslatoknak semmi esélyük nincs átmenni.

A jövőben elsőképp minden törvényjavaslat módosító indítványait egy kijelölt szakbizottság vitatja meg, de bármelyik másik bizottság is dönthet úgy, hogy saját hatáskörében tárgyal a törvényjavaslatról. A képviselők is kevesebbszer fognak szavazni. A módosító indítványokról külön nem kell dönteniük, az megtörténik már a bizottságokban. A plenáris ülésen kétszer szavaznak csak, előbb a módosítók bizottsági összegzéséről, majd a törvényszöveg egészéről.

Az általános vitákra több időt hagynak a képviselőknek, legalább hat napnak el kell telnie a benyújtás és a tárgyalás közt. Sürgős tárgyalást félévente hatszor lehetne elrendelni kétharmaddal, kivételes sürgős tárgyalást pedig, amelyben már a benyújtás másnapján lehet szavazni, félévente négyszer, igaz, egyszerű többséggel. Az általános vita alatt annyi változtatás lesz még, hogy két 15 perces felszólalás közt minden frakció egy-egy kétpercessel élhet csak. A függetlenek közül az elsőnek jelentkező szólalhat fel. Ennek az új házszabály elfogadásakor még nem tulajdonítottak nagy jelentőséget, most viszont, hogy a baloldal öt pártjából valószínűleg négynek nem lesz frakciója, jócskán felértékelődik a rendelkezés jelentősége.

Mostantól elvileg megszűnik az a lehetőség is, hogy a zárószavazás előtti módosítókkal teljesen újraírják a törvényjavaslatot percekkel a szavazás előtt. Ezután csak a koherenciazavar vagy alkotmányellenesség esetén lehetne beadni utolsó pillanatos módosítót. Persze ez a lehetőség így volt sokáig korábban is, de a képviselők és a bizottságok elég szabadon értelmezték, gyakorlatilag bármit elfogadtak az utolsó módosítók közt, amit a mindenkori kormánypárt jónak talált, akkor is, ha annak semmi köze nem volt a javaslathoz. Emiatt volt, hogy törvényt is meg kellett semmisíteni: az egyházügyi törvény első változatát az Alkotmánybíróság épp azért dobta vissza 2011-ben, mert percekkel a szavazás előtt a végső módosítókkal gyakorlatilag újraírták az egész tervezetet.