Közélet

Orbán beiktatási beszéde: Minden magyart képviselni akarok!

Egy középre tartó Magyarország miniszterelnökeként határozta meg magát Orbán Viktor kormányfői beiktatásakor elmondott beszédében. Az államfőhöz hasonlóan ő is a meddő viták lezárását említette. Konszolidációra, társadalompolitikai fejtegetéseket tartalmazó beszéde után a Kossuth téren már harciasabb hangot ütött meg az őt ünneplők előtt. Azt hangoztatta, hogy az EP-választásokon újra csatába kell menni, hogy megakadályozzák azok brüsszeli képviselőségét, akik veszélyesek Magyarország érdekeire.

Bár a most megalakítandó kormány kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, mindig a háromharmadot, vagyis minden magyart képviselni akarok majd – hangoztatta beiktatása utáni beszédében a miniszterelnök. Orbán Viktort a mai parlamenti ülésen választották meg Áder János köztársasági elnök ajánlására kormányfőnek 130 igen, s 57 nem szavazat ellenében.

A győzelmük arányát meggyőzőnek tituláló kormányfő köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett az április 6-ai országgyűlési választáson, függetlenül attól, melyik politikai erőre szavazott. Úgy vélte, hogy a választásokon kifejtett közakarat szerint jobb az ország számára a markáns és megkezdett irány mellett kitartani, semmint újra nyitni a korábbi vitákat, ehelyett ideje dolgozni, folytatódjon a tettek és cselekvés korszaka.

Orbán kiemelte, hogy joggal nevezhetik magát mind a parlament, mind a kormány a nemzet kabinetjének, illetve a nemzet országgyűlésének, mivel ez volt az első választás, ahol az egész magyar nemzet részt vett az országgyűlési választásokon. Ez azonban nem túlterjeszkedés, hanem elkötelezettség. A miniszterelnök beszédében köszönetet mondott az anyaországon túl élőknek, akik, szavai szerint, elsöprő többséggel támogatták a nemzet egyesítésének törekvését.

Orbán a választók döntéséből a meddő viták lezárása iránti vágyat olvasta ki, hasonlóan fogalmazott Áder János köztársasági elnök is a parlament alakuló ülésén május 6-án. Az alapkérdések eldőltek, a választók lezárták a vitát, melyekre nem volt lehetőség korábban 40 évig, de aztán az elmúlt 25 évben ezzel kapcsolatban  túlzásba estek– hangoztatta Orbán. Szerinte a másodszori választói megerősítés után nem vita az alaptörvény, az emberi méltóság tiszteletére épülő társadalomszervezés, a szabadságot és felelősséget összekapcsoló politika, nem vita tárgya a munkaalapú gazdaság és a nemzetegyesítés politikája sem. Kifejtette, hogy ez a választás megerősítette a 2010-ben végrehajtott második rendszerváltást, hogy a magyar gazdaság spekuláció helyett munkára épüljön, a liberalizmus doktrínái helyett a kölcsönös felelősség eszméjét kövessék, a globális erők előtti behódolás helyett küzdjenek a nemzeti függetlenség megtartásáért, internacionalizmus helyett a haza szeretetére neveljék a gyermekeiket.

A miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a kormány politikája a nemzeti együttműködés, az egység és európai közép megerősítésére irányul majd. Orbán azt hangsúlyozta, hogy "Európa közepén egy új Közép-Európát építünk", amely felzárkózhat a kontinens nyugati feléhez. "Az európai életszínvonal és életminőség közepe felé tartunk a következő négy évben" – mondta a kormányfő. Kifejtette azt is, hogy mit tart szélsőségesnek. Ezek alapján szélsőségesnek és veszélyesnek nevezett minden olyan politikát, amely veszélyes a magyarokra. Így például, ha valaki a bűnözők jogait az áldozatok jogai elé sorolja, továbbá minden olyan gazdaságpolitikai javaslat is, amely mellőzi az értelem és a józan ész elemi szabályait. Azt a politikát is idesorolta, "hívja magát akár jobb-, akár baloldalinak", amely azért akar pénzt elvenni a dolgozó emberektől, hogy odaadja azoknak, akik bár munkaképesek, de nem akarnak dolgozni. A magyar népre veszélyesnek és szélsőségesnek nevezte azt a politikát is, amely "az ezeréves Magyarországot valamiféle Európai Egyesült Államok oltárán fel akarja áldozni", csakúgy, mint az unióból való kilépés programját.

Orbán kormánya társadalompolitikájával kapcsolatban kifejtetett, hogy nem fogadhatók el olyan közállapotok, amelyekben a lelkiismeretesen eljárók, a törvényeket betartók folyamatosan rosszul járnak, még a lelkiismeretlen, a farizeus jól jár, előnyt szerez. Úgy vélte, hogy az 1990-2010-ig jellemző liberális felfogás nem kötelezte a kabineteket a nemzeti érdekek szolgálatára, az ő kormánya munkáját az a nemzeti, keresztény alapú társadalomértelmezés adja majd, amely szerint "a társadalom nem egyének puszta halmaza, hanem közösség, szerves szerkezet" – fogalmazott. "Olyan kormány megalakítására törekszem, amely képes egyszerre igazságos és versenyképes Magyarországot teremteni" – mondta Orbán.

A külpolitikával kapcsolatban kifejtette, hogy azt majd a tisztánlátás, a nyílt párbeszéd és a bátor gondolkodás jellemzi majd. Hangsúlyozta, afelől nem lehet kétség, hogy Magyarország a és az része. Azonban ez nem jelenti azt hogy ezen szövetségek túszai is lennének egyben.

Azt is hangoztatta, hogy kormánya nem akar bevándorlást támogató politikát, ehelyett szorgalmazza a gyermekvállalás segítését, a népességfogyás természetes úton való megfordítását. Visszautasította  a házasság és a család relativizálását. Orbán pár nappal ezelőtti berlini útjához hasonlóan  ismét sürgette a radikális, gyors energiaár-csökkentést Európában. A Kárpát-medencében élő magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia, s ugyanezt hangsúlyozta a 200 ezres Kárpátaljai magyarsággal kapcsolatban is.

Orbán szerint Magyarország a következő 4 évben messzire és magasra juthat, mivel most itt az esély, hogy hátrahagyjuk mindazt, ami lehúzott bennünket. Így például a nagy közös és egyéni adósságot, a nem vagy csak félig használható tudást, a csak papíron megszerzett szakképesítést, a kibírhatatlan rezsiköltségeket, a mindennapi élet kiszolgáltatottságát. Elérhető szerinte lesz a biztonság, a munkahely, az otthon, és megszerezhető lesz a jó képzettség, a minőségi tudás - sorolta.


"Szeretnék jól szolgálni, szeretnék jó miniszterelnöke lenni ennek a különös, egyedi, tehetséges, de sokat szenvedett népnek, ennek a bátor, leleményes, lovagias és iparkodó nemzetnek. Szeretném, ha nem kellene több áldozatot hoznia, hiszen így is mértéken felül kellett szenvednie annyi évszázadon keresztül" – zárta beiktatási beszédét Orbán.

A kormányfő ezek után a Fidesz-KDNP frakciószövetség tagjaival kiment a Kossuth térre, ahol mintegy 10 ezer ember gyűlt össze. Míg a parlamenti beszédében a meddő viták lezárásával a konszolidációra utalt Orbán addig a Parlament előtti téren már harcosabb hangot ütött meg az EP-választásokkal kapcsolatban.

Ismét csatába kell mennünk, az ünneplés napjai itt és most véget érnek, ébresztőt kell fújnom – hangoztatta Orbán a híveinek. Szerinte az európai parlamenti választáson újra meg kell küzdeni azokkal, akik veszélyesek Magyarország érdekeire, mivel akiknek itthon nem sikerült elgáncsolni Magyarország megújítását, azok, most Brüsszelben akarják ugyanezt. Viktor. A bukott baloldal mindig kész arra, hogy Magyarország ellen uszítson. Olyanokat se engedjünk Brüsszelbe, akik "fejjel mennének a falnak", akik azt mondják, Magyarország helye nem Európában van – jelentette ki a miniszterelnök.

államfő miniszterelnök beiktatás határon túli magyarok Orbán Viktor Kossuth tér köztársasági elnök kormány beiktatás beszéd Parlament
Kapcsolódó cikkek