Felszabadítják Ukrajnát

Petro Porosenko ukrán elnök kedd hajnalban bejelentette, hogy az „oroszbarát lázadók bűnözői tevékenysége miatt” szertefoszlott az általa tíz napja meghirdetett béketerv megvalósításának az esélye, ezért lezárult a szintén tíz napja, ukrán részről egyoldalúan bevezetett tűzszünet is. Az ukrán erők támadásba lendülnek, hogy felszabadítsák az országot. A béketerv azonban továbbra is él, Ukrajnának a Donyec-medencére vonatkozó stratégiájaként.

Petro Porosenko magyarázata szerint döntése válasz azoknak a terroristáknak, fegyvereseknek és fosztogatóknak, akik gyötrik a helyi lakosságot, bénítják a térség gazdaságát, megakadályozzák a bérek, nyugdíjak és támogatások kifizetését, vasutat robbantanak, vízvezetéket rombolnak le, és lehetetlenné teszik a rendes, békés életet az emberek számára, írja az MTI. Ugyanakkor a tűszünet újból életbe léphet, ha az összes fél bizonyítja, kész végrehajtani annak fő elemeit. Így például a lázadóknak el kell engedniük a túszaikat, Oroszországnak le kell állíttatnia a szabotázsokat, és azt, hogy orosz fegyvereket szállítsanak Ukrajnába. A határokat az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ellenőrzése mellett tiszteletben kell tartani. Az ukrán elnök ismét amnesztiát ígért azon oroszbarátoknak, akik leteszik a fegyvert, és nem követtek el súlyos bűncselekményt.

Az elnök a múlt hétvégén még meghosszabbította a tűzszünetet, majd hétfőn annak további meghosszabbításáról egyeztetett az orosz és a francia elnökkel, valamint a német kancellárral. Ám már az ülés alatt kiszivárgott, hogy a meghosszabbítás helyett újult erővel folytatódik a terrorellenes fellépés Kelet-Ukrajnában. Az ukrán sajtó tudni véli, hogy a kormány lényegében hadiállapotot vezet be Donyeck és Luganszk megyékben, és olyan, új típusú háborút kezd, amelyben nem lesznek tömeges katonai műveletek, de a terroristák veszteségei tömegesek lesznek.

Porosenko az orosz külügyminisztérium szerint külső nyomásra dönthetett. Mivel a vezető uniós tagállamok a tűzszünet mellett érveltek, elemzők azt valószínűsítik, hogy Moszkva Washington nyomásgyakorlására célozhatott.
„Az elnök reggeli beszéde után megkezdődtek a terrorelhárító műveletek. A terroristák számára stratégiailag fontos célpontokat vettük tűz alá, illetve azokat a helyeket, ahol a terroristák csoportosultak. Légi csapásokat mértek és tüzérségi támadásokat indítottak a keleti megyékben az oroszbarát lázadók ellen” – idézte az Interfax Olekszij Dmitraskovszkij katonai szóvivőt.

A szóvivő szerint a felkelők tüzeltek egy SU-25-ös katonai repülőre, de a sérült gép biztonságosan leszállt a légi bázison. Cáfolta, hogy egy katonai helikopter lezuhant volna. A nyilatkozat előtti 24 órában egy ukrán katona meghalt, 17 megsebesült.

Tizennyolcmilliárd a Krímre

Az orosz kormány 620 milliárd rubelt, vagyis 18,2 milliárd dollárt kíván a nemrég elcsatolt Krím-félsziget és Szevasztopol szövetségi város fejlesztésére fordítani 2020-ig, írja a RIA Novosztyi. A pénzből felépülne egy híd a Kercs-szoroson, amely összekötné Oroszországot az új területtel. A létesítmény 4,5 kilométer hosszú lesz, és mostani becslések szerint 3-4,3 milliárd dollárba fog kerülni. Korábbi hírekben nagyobb, 825 milliárd rubeles krími fejlesztésekről lehetett olvasni. Az Ukrajnán belül autonóm krími területet Kijev és a Nyugati kormányok tiltakozása ellenére csatolta el Oroszország. A félsziget költségvetési hiánya márciusban másfél milliárd dolláron állt.