Száz százalékban elvonja a kormány a mezőgazdasági vállalkozások területalapú támogatásait (SAPS) 1200 hektáros birtokméret felett – jelentette be tegnap Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Ez 525 nagyüzemet érint. Az 1037 és 1200 hektár közötti birtokoktól 5 százalékot vonnak el.
A nagyüzemektől mintegy évi 20 milliárd forintot vesznek el, ezt az összeget vidékfejlesztési támogatásokra, főként az állattartáshoz helyezik át. Az állattartó, zöldség- és gyümölcstermesztő, valamint a vetőmagtermelő ágazatok javára 212 milliárd forint nemzeti támogatással egészíti ki a magyar kormány azt az összeget, ami az unióból érkezik vidékfejlesztési programokra. 2015-ben például 33 milliárddal több pénz jut ezekre a területekre.
Fazekas szerint a pluszpénz 50-70 ezer család számára biztosít a tervek szerint megélhetést. A kormány célja, hogy a jelenlegi 195 ezer helyett a 5-600 ezer ember éljen meg az agráriumból.
A Közös Agrárpolitika alapján a tagországok a területalapú támogatások legalább 5 százalékát elvonhatják azoktól a gazdaságoktól, amelyek évi 150 ezer eurónál több SAPS-ot kapnak 2015-2020 között. Az uniótól a következő költségvetési ciklusban, vidékfejlesztési támogatás címén mintegy 1100 milliárd forint érkezik majd. A területalapú támogatásra várhatóan mintegy 350 milliárd forint jut évente.
Lapunk kérdésére, miszerint okoz-e valamilyen problémát a két tárca között, hogy a vidékfejlesztési forrásokról már a Miniszterelnökség dönt, Lázár azt mondta, hogy igen jó az együttműködés a két minisztérium között. Fazekas kiemelte: a mezőgazdasági támogatásokról még mindig az ő tárcája határoz.
„A döntés vesztesei azok a gazdaságok lesznek, amelyek nagy területen csak növénytermeléssel foglalkoznak extraprofitot termelve, alacsony foglalkoztatás mellett” – hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Lázár János lapunkkal közölte, azok a nagyobb vállalkozások, amelyek állattartással foglalkoznak, jelentős munkavállalói létszámmal rendelkeznek, mintagazdaságként funkcionálnak, vagy jelentős infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre, azok számíthatnak arra, hogy vidékfejlesztési támogatásokat kapnak majd.
Lázár a miniszterjelölti meghallgatások után újra azt hangoztatta, hogy a mezőgazdaságban a nagybirtok (jelenlegi 50 százalékos) arányát 20 százalékra csökkentené. Közölte, hogy a kormány néppárti jellegű, így nem érdeklik „sem Csányi, sem Simicska úr érdekei”. Azt is hangsúlyozta, az unióban igen erősen lobbiznak azért, hogy 500 hektáros birtokméret felett ne járjon semmilyen uniós agrártámogatás, így a kormány mostani döntése ehhez képest jóval szélesebb támogatási lehetőséget biztosít a hazai gazdálkodóknak.
"Hosszú távú, visszafordíthatatlan, jóvátehetetlen és katasztrofális károkat okoz a mezőgazdaságban az 1200 hektár feletti területen gazdálkodók megfosztása a támogatásaiktól" – közölte a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). A szervezet szerint azokat a gazdálkodókat küldi padlóra a döntés, akik a magyar mezőgazdaság kibocsátásnak negyedét adják, döntő szerepet töltenek be az állattartásban és sok tízezer vidéki embert foglalkoztatnak legálisan.
Ezek a zömükben kkv-knak minősülő társas vállalkozások, melyek közvetlenül 30 ezer, közvetve mintegy 50 ezer embernek adnak munkát. Ők állítják elő az exportra kerülő termékek zömét, ők biztosítják az alapanyagot a hazai élelmiszeriparnak. A MOSZ azt hangoztatta, hogy ha ezek a gazdaságok ellehetetlenülnek, nem 50–100 ezer új munkahely fog létrejönni, hanem több tízezer legális vidéki munkahely fog elveszni, állattartó telepek zárnak majd be.
Illúziónak tartják az állatállomány bővülését is, a döntés rontja a versenyképességet. Álságosnak vélik azt a bejelentést is, mely szerint évi 30–35 milliárd forint nemzeti forrásból az állattartók kompenzálásra kerülnek, mivel a felsorolt támogatási formák jó része már ma is létezik, többletforrás alig – kevesebb, mint 10 milliárd forint – kerül az ágazatba és ráadásul ennek jelentős részét nem azok az állattartók kapják, akiktől elvonják a területalapú támogatást.
Nem lesz avatóünnepség
A német megszállás áldozatai emlékművének nem lesz avatóünnepsége a Szabadság téren – közölte Lázár János. A miniszter hangsúlyozta, hogy az emlékművel világosan kőbe akarták vésni: „a magyar holokauszt a német megszállás nélkül nem következett volna be”. Ez nem jelenti azt, hogy az akkori magyar kormányzatok vagy állami hivatalnokok személyes, illetve közösségi felelősségét elvitatnák. Az emlékmű szövegében hibákat fedeztek fel, ezzel kapcsolatban Lázár közölte: megvizsgálják az ügyet, és ha valóban hibát követtek el, akkor bocsánatot kérnek, és kijavítják a hibát. Később a Miniszterelnökség közleményben tudatta: a fordítást az Országos Fordító és Fordításhitelesítési Iroda végezte.„Könnyen lehet, hogy hibázott a kormány, amit meg fognak vizsgálni és viselik ezért a felelősséget" – mondta Lázár Szabó Hedvig ügyében, akit előzetes meghallgatás nélkül neveztek ki nemzetbiztonsági szakszolgálati főigazgatónak a Magyar Közlöny szerint. A belügy szerint adminisztratív hiba a megjelent kinevezés, mivel ez még nem történt meg.
„Könnyen lehet, hogy hibázott a kormány, amit meg fognak vizsgálni és viselik ezért a felelősséget" – mondta Lázár Szabó Hedvig ügyében, akit előzetes meghallgatás nélkül neveztek ki nemzetbiztonsági szakszolgálati főigazgatónak a Magyar Közlöny szerint. A belügy szerint adminisztratív hiba a megjelent kinevezés, mivel ez még nem történt meg. -->
