Kötelező betartani, amit e-mailben ígérünk?

Az általános hiedelemmel ellentétben teljesen egyforma ereje van a szerződésnek, akár írásban, szóban, vagy ráutaló magatartással jött létre, hiszen nem a forma számít, hanem a felek közös akarata. Az írásbeliség ezért csak akkor kötelező, ha azt jogszabály külön előírja.

Az e-mail azonban nehezen értelmezhető ebben a rendszerben: egyfelől írásbeli, hiszen betűket vetünk a képernyőre, másfelől tartalmilag inkább tekinthető szóbelinek, vagy ráutaló magatartásnak.

Azokban az esetekben, amikor a jog egy szerződés megkötéséhez kifejezetten írásbeliséget ír elő, az e-mail biztosan nem számít írásbelinek. Például nem adhatunk be a földhivatalhoz egy e-mailváltást azzal, hogy ennek az alapján alapítottunk haszonélvezetet, vagy vettünk meg egy ingatlant.

Ugyanakkor – elméletileg – a helyzet valójában egyszerűbb, mint gondolnánk: az elektronikus dokumentum mindig írásbelinek számít, viszont nem minden e-mail elektronikus dokumentum. Azt, hogy mi számít elektronikus dokumentumnak, az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. tv. 4. § (1) bekezdése rögzíti. Eszerint az elektronikus úton kötött szerződés akkor minősül írásbelinek, ha a felek nyilatkozatai legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vannak ellátva. Az aláírás pedig nem attól „elektronikus”, hogy a klaviatúrán pötyögjük be a nevünket, hanem attól, hogy egy speciális kriptográfiai kulcsot képezni tudó szerkezettel „írunk alá”. Azonban itt jön a csavar, mivel az új Ptk. XVI. fejezete (6:82 – 6:85 §§) felvállalta az „elektronikus úton” történő szerződéskötés kapufáinak felállítását: eszerint elektronikus úton akkor jön létre szerződés, ha bizonyos témák tisztázottak. Például, mi a szerződés nyelve, írásbelinek tekinti-e a szerződés kezdeményezője a szerződést, melyek a technikai lépések, rögzítésre kerül-e a szerződés később, stb.

Az új Ptk. 6:85. § (1) bekezdése azonban azt is rögzíti, hogy „e (azaz a XVI.) fejezet rendelkezéseit – az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat hatályossá válására vonatkozó rendelkezés kivételével – elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszközzel kötött szerződés esetén nem kell alkalmazni.” Utóbbiból a cégek egy része azt olvasta ki, hogy az e-mail egyáltalán nem is szerződés, a másik része azt, hogy az e-mail az elektronikus formalitások nélkül is írásbeli szerződésnek számít. A jogi megítélés azonban – tekintettel a 2001. évi törvényre is – egyöntetűen az, hogy a tartalmában és aláírójában nem egyértelműen azonosítható e-mailek útján történő szerződés létrejön ugyan, de az nem minősül írásbelinek.