Magyarország népessége csökken
Magyarországon 1981 óta – egyetlen év, 1992 kivételével – minden évben csökkent a népességszám, a jövőre vonatkozóan pedig minden számítás további visszaesést mutat – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal kiadványából, amit a Népesedési világnap alkalmából állítottak össze. 2011 és 2060 között a legoptimistább, magas termékenységgel számoló előrejelzés is közel 1,4 milliós veszteséget jelez.
A jelenlegi alacsony termékenységhez (1,34-os teljes termékenységi arányszám 2012-ben) képest az egyes hipotézisek ugyan némiképp javuló tendenciával számolnak (az alacsony termékenységi változat esetében is 1,45-dal), ez azonban valószínűleg nem képes majd kompenzálni az elöregedő népesség-összetételből következő magasabb halálozást.
A Népesedési világnapról
1989-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) július 11-ét Népesedési világnappá nyilvánította, ugyanis – becslések szerint – két évvel korábban ezen a napon érte el Földünk lakossága az 5 milliárd főt. A népesedési világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az olyan, egyre fokozódó demográfiai problémákra, mint a túlnépesedés vagy a népesség elöregedése.
Közép-Európa vesztes lesz
Európában a következő mintegy 70 évben az államok több mint felében várható népességnövekedés, az egészét tekintve ez azonban valószínűleg csak csekély mértékű többletet jelent majd. A demográfiai folyamatok vesztesei valószínűsíthetően elsősorban a közép-kelet-európai országok, valamint Portugália és Görögország lesznek, esetenként 30 százalékot meghaladó népességcsökkenéssel. Számszerűen a legnagyobb növekedés az Egyesült Királyságban (több mint 21 millió fő) és Franciaországban (13,2 millió fő) feltételezhető, amiben fontos szerepe lehet, hogy mindkét állam a fő bevándorlási célterületek között szerepel. A népességfogyást tekintve Németország lesz a legrosszabb helyzetben, várhatóan komoly, közel 17 millió fős csökkenéssel kell szembenéznie a következő évtizedekben az Eurostat számításai szerint.
A világ népessége növekszik
Jelenleg a Föld lakossága már a 7 milliárd főt is meghaladta és tovább emelkedik, bár a növekedés üteme csökken, elsősorban a termékenység terén tapasztalható visszaesés miatt. A jövőre vonatkozó előreszámítások természetszerűleg nagy bizonytalanságot hordoznak magukban, ugyanakkor jól jelzi a népesedési kérdések fontosságát, hogy a világ népessége – már a közepes szintű termékenységgel számolt prognózis szerint is – ötven év múlva több mint 10 milliárd lesz, 2100-ig pedig várhatóan négyszeresére nő 1950-hez képest – írja a KSH.
Átrendeződés
Napjainkban Ázsiában él a világ népességének 60 százaléka, mintegy 4,3 milliárd ember, ez az arány azonban a jövőben feltehetően csökkenni fog Afrika javára. Az afrikai kontinensen 1 milliárdról 4 milliárdra nőhet a lakosságszám a század végéig, ezzel 15 százalékról közel 40 százalékra emelkedne e földrész részesedése a népességben. A növekedés mértéke eddig is ezen a kontinensen volt a legnagyobb, az elmúlt hat évtized során a lakosság száma 4,5-szeresére emelkedett. Ugyanezen időszakban Európa népessége is növekedett (mintegy 35 százalékkal), ugyanakkor globális részesedése mégis csökkent és az 1950. évi 22 százalékos arány 2010-re 10 százalékra süllyedt, 2100-ig pedig 6 százalékra mérséklődhet.
A lakosság öregszik
A demográfiai helyzet alakulását alapvetően meghatározza a termékenység: jelenleg az országok több mint 40 százalékában a reprodukciós szint alatt van a teljes termékenységi mutató, és ez az arány a közepes termékenységi modell szerint több mint 90 százalékra változik majd 2100-ra, azaz az országok túlnyomó többségében a nők nem szülnek majd annyi gyermeket, amennyi biztosítja, hogy a következő generációban is helyettesítsen minden nőt egy lány. Az alacsony születésszám és a várható élettartam jelentős kitolódásának köszönhetően egyre öregebb korösszetételű lesz a világ népessége. Ennek következménye, hogy a halálozási arányszámok – Afrika kivételével – mindenhol emelkedni fognak a prognózisok szerint. A lakosságszám országok, földrészek szerinti alakulására, eloszlására hatással lehet a nemzetközi vándorlás is, az előrejelzések harmadik tényezője. Ez tekinthető a legbizonytalanabb komponensnek, mivel a gazdasági folyamatok változása és az egyes országok vándorlási közpolitikája rövidtávon is számottevően befolyásolhatja a migrációs magatartást.
A Föld népességének növekedésével párhuzamosan várhatóan egyre nagyobb mértékű lesz az elöregedés. A statisztikai hivatal jelentése szerint 1950 óta 5 évet nőtt a medián életkor, míg 2100-ra várhatóan közel megkétszereződik. Ez a folyamat legkevésbé Afrikát érinti, a magasabb termékenység és az alacsonyabb várható élettartam miatt. A 2010-es adatok alapján a „legöregebb” földrész Európa volt, az ENSZ előreszámításai alapján ez azonban megváltozik és a század végére Afrika kivételével az összes kontinensen hasonlóan, 45 év körül alakul a medián életkor.
