A strasbourgi bíróság határozatában kimondta, hogy (a társadalmi) "együttélés feltételeinek megőrzése legitim cél" a francia hatóságok részéről. Franciaországban 2011. április 11-én lépett életbe a teljes testet és arcot eltakaró muzulmán öltözék viselését tiltó törvény, amely ellen egy 24 éves, muzulmán vallású, burkát és nikábot viselő francia állampolgár nyújtott be keresetet Strasbourgban.
A törvény megszegőit 150 eurós pénzbírsággal büntethetik. Azok pedig, akik nőket köteleznek a fátyolviselésre, elvileg ennél sokkal szigorúbb - akár szabadságvesztéssel is járó - büntetésre számíthatnak.
Franciaország az első állam, amely a nemzetgyűlés egyhangú döntésével minden vita ellenére betiltotta a burka viselését, nyilvános helyen azonban nem sokkal utána Belgiumban is elfogadták a fátyol hordását tiltó törvényt. Egy 2004-es törvény tiltja továbbá a csak az arcot szabadon hagyó hidzsáb viselését is, azonban ez alól kivételt jelentenek az egyetemek, ahol a muzulmán vallási jelképek viselése nem büntethető.
A személyazonosítás megnehezítése miatt kezdeményezték a viselet tiltását. A határozat szerint a fátyol hordása akadályozza a társadalmi kapcsolatokat és az érintettek alacsony számát tekintve arányos döntést kellett hozni. emiatt megszegése esetén a legkisebb kiszabható büntetést róják ki, legfeljebb 150 eurót.
A bíróság jogszerű döntése azonban többek szerint nem teljesen kielégítő - erre hívja fel a figyelmet a francia sajtó is. Politikai megfontolásból ugyanis ritkán vállal a bíróság ekkora döntéshozatalt. 2011-ben egy hasonló esetben egy olasz nő ellenezte az olasz iskolákban kihelyezett feszületeket. Első fokon kimondták, hogy az olasz állam megsértette a vallásszabadsághoz való jogot, azonban ezt követően az Emberi Jogok Európai Bírósága néhány jogi csavar után mégsem ítélte el az olasz államot.
