Ha lemásolok egy térképet, azért börtön jár?

Kevesen tudják, hogy a térképek szerzői jogi védelem alatt állnak, ezért jogosulatlan felhasználásuk „lopásnak”minősülhet, ami polgári jogi szempontból komoly kártérítési kötelezettséget, büntető jogi oldalról nézve pedig 3 évig terjedő szabadságvesztést is maga után vonhat. A szerzői jog azokat az alkotásokat védi, amelyek egyéni, eredeti jellegűek, emellett a Szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (2) bekezdés d) pontja külön is nevesíti a térképet a védett formák között. Ha tehát egy térkép eredeti, akkor vonatkozik rá a szerzői jogi védelem.

Felmerül a kérdés, mi lehet egyéni alkotás egy térképen, amikor az semmi mást nem tesz, mint rögzíti a földrajzi tényeket, a valóságot. Az alapul szolgáló valóság természetesen valóban nem védett, a valóságról azonban igen sokféleképpen lehet térképet készíteni.

Annak érdekében, hogy a Föld minden pontja fel legyen térképezve, a nemzetközi jog előírja minden állam számára egy egységes léptékek és jelzések szerinti térkép létrehozását. Az ennek alapján létrejött térkép nem egyéni alkotás, tehát nem védi a szerzői jog, viszont maga az állam védi (például Magyarországon állami tulajdonban van a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 32. § alapján), és csak díj ellenében adja ki másolásra, átalakításra, digitalizálásra. Minden más térkép a térképész egyéni ötletei szerint készül, és így, hacsak nem valamilyen ügyirat része, valamennyi térkép a szerzői jog által védett.

A Szerzői Jogi Szakértő Testület 14/10. számú szakvéleményében rögzíti, hogy a térkép tudományos kutatás és vizualizáció együttese. A tudományos kutatás oldalán a tematika, a címek, a méretarány, az információtartalom és a melléktérképi tartalom egyezőségének mértékét kell figyelembe venni; a vizualizáció terén a színvilág, a jelkulcsok, a grafikai képek formai és színbeli azonosságának mértéke az, aminek alapján az esetleges jogbitorlás megállapítható.

Ha tehát jogszerűen akarunk térképet készíteni, három lehetőségünk van: 1) földmérőket fogadunk, és saját magunk rögzítjük térképre a természetben talált idomokat; 2) megvesszük az állami adatbázisból a minket érdeklő részleteket, és ezeket egy térképész segítségével átalakítjuk; 3) egy léptékben és kinézetben céljainkra alkalmas, már létező térkép készítőjétől előzetes engedélyt kérünk a térképe felhasználásához.