Törökország történetének első közvetlen elnökválasztását nyerte meg Recep Tayyip Erdogan, miután nem indulhatott többször a kormányfői székért. A hatvanesztendős Erdogan 11 éve vezeti az országot, olyan tüntetéssorozatokat és korrupciós botrányokat élt túl kormányfőként, amelybe nyugati vezetők valószínűleg belebuktak volna. Az iszlamista Igazság és Fejlődés Pártjának (AK) vezetőjét háromszor nevezték ki török miniszterelnöknek, ami példátlan az ország történetében.
Korábban a parlament választotta az elnököt, az alkotmány 2007-es módosítása nyitotta meg az utat a közvetlen választás felé. Erdogan a szavazatok 52 százalékát szerezte meg. A már az első fordulóban kiharcolt győzelem megerősítheti abban, hogy tovább építse autokratikus, tekintélyelvű rendszerét, amelynek lényege az ellenzék és a független hangok elnyomása. A választások előtt is Törökország utcáin mindenhol Erdogant lehetett látni, a köztévében az ellenzék a kampány egy részében szinte láthatatlan volt.
Legerősebb kihívója, Ekmeleddin Ihsanoglu a szavazatok 38 százalékát szerezte meg a Köztársasági Néppárt és a Nemzeti Cselekvés Pártjának közös jelöltjeként. Ihsanoglu a nyugat, a demokratikus értékek és a jogállam felé fordította volna az országot, de ez a remény szertefoszlott Erdogan győzelmével.
„Az országban új korszak kezdődik” – mondta győzelmi beszédében tízezrek előtt Erdogan, aki a nemzeti megbékélés időszakát hirdette meg. Szavai szerint lezárják a régi Törökországot, ellenfeleitől pedig azt kérte, hogy felejtsék el a vitákat és ne vádolják azzal, hogy tekintélyelvű rendszert építene. Kérdés, mit jelent a „régi Törökország” lezárása: Erdogan ellenfelei gyakorta vádolják azzal, hogy elszakad a Mustafa Kemal Atatürk által kiépített világi állam eszméjétől.
A törököket nem csak a propaganda, hanem a gazdaság jó teljesítménye is Erdogan mellé állította: hatalomra kerülése óta gazdaság évente átlagosan több mint 5 százalékos növekedést produkált. Az európai uniós tagság kérdése már nem ilyen sikertörténet: a 2005-ben megkezdett csatlakozási tárgyalások kevés eredménnyel kecsegtetnek. Erdogan az új török líra bevezetésével csökkentette az inflációt és a Nemzetközi Valutaalap hitelével lökést adott a gazdaságnak 2003 után.
Megreformálta a bankszektort és új társadalombiztosítást vezetett be. Az elmúlt évtizedben milliók kerültek ki a szegénységből, és miközben Európát pénzügyi válság sújtja, addig a török gazdaság dinamikusan növekszik, amit a belföldi fogyasztás segít.
Fontos kérdés, hogy ki veszi át Erdogan helyét a kormány élén. Sokak szerint egy bábot ültet majd a kormány élére, de megerősített államfői jogkörökkel ő vezeti majd az országot. A mostani államfő, Abdullah Gül az esélyesek közt szerepel, az viszont biztos, hogy bárki is lesz a kormányfő: Erdogan 2019-ig biztosította hatalmát, amit csak egy minden korábbinál nagyobb tüntetéssorozat dönthetne meg.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.