Északi Áramlat felrobbantása: mindenkit leültetnek, részletes vizsgálat jöhet – most világosan látszani fog, ki az, aki inkább hallgatna

Egy csapásra megváltozott Németország energiagazdasága és ellátásbiztonsága, amikor 2022 őszén felrobbantották az Északi Áramlat 1. és 2. gázvezetéket. A körülmények még mindig nem teljesen tiszták, ezért az AfD vizsgálóbizottság felállítását sürgeti – derült ki a Berliner-Zeitung cikkéből.

Az Északi Áramlat 1. és 2. végórái

Amit tudni lehet az eseményről, az az, hogy egy héttagú különleges ukrán kommandó 2022. szeptember 26-án az Andromeda nevű jachttal kifutott a németországi Rügen szigetén lévő Wiek kikötőjéből. Ezután áthajóztak a Balti-tengeren, és a dán Bornholm szigete közelében lehorgonyoztak. Négy különleges búvár leereszkedett a 70 méter mély vízbe, egészen a tengerfenékre, majd robbanószerkezeteket erősítettek a gázvezetékekre. Az első detonáció hajnali 2 óra 3 perckor szétroncsolta az Északi Áramlat 2. A ágát, a második pedig Bornholm és Öland között 19 óra 3 perckor megrongálta az Északi Áramlat 1. mindkét ágát, valamint ismét az A ágat.

Az Északi Áramlat 2.-ről 2015-ben állapodtak meg az oroszokkal Angela Merkel kormányzása alatt, azonban az Ukrajna elleni orosz invázió miatt soha nem állt üzembe. Az Északi Áramlat 1. azonban tizenegy éven át működött, ám karbantartási műveletek miatt 2022 augusztusában leállították. A szabotázsakció után azonban a visszaüzemelés nem történt meg, mivel az Északi Áramlat 1. mindkét ága működésképtelenné vált. 

Az ukrán kommandósok közül

• az egyik elkövető állítólag már meghalt,
• egyet Lengyelországban tartanak fogva,
• egyet Németországban,
• a másik négy, valamint egy további háttérember pedig állítólag Ukrajnában tartózkodik.

Lengyelország nem akarja kiadni az elfogott robbantót. Donald Tusk lengyel miniszterelnök tavaly októberben pedig úgy fogalmazott, hogy „Európa problémája nem az, hogy felrobbantották az Északi Áramlat 2.-t – a probléma az, hogy megépült”.

Az AfD parlamenti vizsgálóbizottságot akar

Markus Frohnmaier, az AfD-frakció politikusa úgy tudja, hogy „a holland titkosszolgálat hónapokkal a támadás előtt figyelmeztette Németországot egy balti-tengeri kikötőből induló kis hajóról végrehajtott szabotázsakció lehetőségére. A rendelkezésre álló médiabeszámolók szerint a CIA tudott az ukrán szabotázstervekről, és megpróbálta lebeszélni Ukrajnát ezekről”.

Mivel a támadást Lengyelország politikai okokból szemmel láthatóan még üdvözli is, Ukrajna pedig alapvetően nem adja ki saját embereit más államoknak, az AfD-t az érdekli, hogy mit tesz valójában a német szövetségi kormány az ügy felderítéséért. Az AfD többek között arra is kíváncsi, hogy 

• Olaf Scholz akkori kancellár és a szövetségi kormány mióta tudott a támadási tervről. 
• Ki fizeti meg a gázinfrastruktúrában keletkezett, több mint egymilliárd eurós kárt és
• az ebből fakadó nemzetgazdasági következményeket?

Ezek megválaszolására az AfD ellenzéki pártként parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezné. Egy ilyen bizottság a bírósághoz hasonlóan tanúkat hallgathatna meg, bizonyítékokat gyűjthetne be, és büntethetné a hamis tanúzást. Ez fényt deríthetne az ügyre, mert a szövetségi kormány eddig diplomáciai hallgatásba burkolózott, legyen szó az elkövetőkről, kártérítésről vagy kiadatásokról.

Az AfD-nek azonban még hat, más pártbeli képviselőre is szüksége van a Bundestagban a bizottság felállításához. Frohnmaier szerint, ha a javaslat elbukik, az nyilvánosan világossá teszi, ki akarja a tisztázást, és ki nem.

Több állam is érdekelt lehetett a gázvezeték felrobbantásában

Ukrajna mellett Lengyelországnak és az Egyesült Államoknak is komoly érdeke fűződhetett ahhoz, hogy a 2022 szeptemberi robbantókommandó sikerrel járjon. Utóbbi Donald Trump első kormánya alatt 2020-ban szankciókkal fenyegetett, ha Németország üzembe helyezi a vezetéket. Az Európai Bizottság viszont a nemzetközi jog megsértésének tekintette az amerikai fenyegetéseket. Az európai Nord Stream-konzorcium – az Uniper, a Wintershall, az OMV, az Engie és a Shell – számára világos volt, hogy az Egyesült Államok egyszerűen el akarta távolítani az útból az Északi Áramlat 2.-t, hogy növelhesse saját cseppfolyósított földgázának, az LNG-nek az értékesítését. 

A másik oldalon Oroszország és a nyugat-európai Nord Stream-konzorcium, továbbá a Zöldek álltak. Utóbbiak 2021-ben a közlekedésilámpa-koalícióval kerültek hatalomra, és akkoriban politikájukban erősen alapozak az orosz földgázra, amely a szél- és napenergia kiegyensúlyozását szolgálta volna. A tisztánlátáshoz tudni kellene, hogy az ukrajnai háború első évében, szeptember 26-án ki melyik oldalon állt, ki milyen érdekeket követett, illetve ki mit tudott, mit nem akart meghallani, vagy mit hagyott megtörténni – mutatott rá cikk.