Előretörtek az euróellenesek

Meglepő eredményt hozott a németországi Brandenburgban és Türingiában vasárnap rendezett választás. Mindkét tartomány parlamentjébe bejutott a az Alternatíva Németországnak (AfD). A tavaly alapított, nyíltan euróellenes párt Brandenburgban a voksok 12,2 százalékát, Türingiában pedig 10,6 százalékát érte el. Így Szászország után két újabb tartomány törvényhozásában képviseltetheti magát.

Elemzők már a német pártberendezkedés változását vetítik előre az AfD előretörése nyomán, annál is inkább, mivel ezzel párhuzamosan a liberálisok fokozatosan veszítenek népszerűségükből. Az FDP egyik tartományban sem érte el a bejutáshoz szükséges 5 százalékot, a pártnak így egyetlen volt NDK-s tartomány parlamentjében sincs már képviselete.

Angela Merkel kancellár kizárt bármiféle koalíciót az AfD-vel, amelnyek a képviselői az Európai Parlamentbe és több tartományi törvényhozásba is bejutottak.

Brandenburgban folytathatják a kormányzást a Németország újraegyesítése óta hatalmon lévő szociáldemokraták. Ha újra a Baloldallal lépnek koalícióra, a 88 fős testületben 47 támogató szavazatuk lesz, ha pedig a konzervatív CDU-val, akkor 51. A váltást az indokolhatja, hogy míg a CDU javított eredményén, a Baloldal jelentős mértékben rontott az öt évvel ezelőttihez képest: a voksok 18,6 százalékát szerezte meg a 2009-ben elért 27 százalék után.

Angela Merkel szülőhazájában, Türingiában is többféle koalíciós forgatókönyv képzelhető el, igaz, itt az sem kizárt, hogy az újraegyesítés óta folyamatosan kormányzó CDU helyett a posztkommunista Baloldal alakíthat kormányt. Ezt a lehetőséget Merkel egy múlt heti választási gyűlésen éles hangon bírálta. Úgy fogalmazott, ez a lehetőség visszahozná „Marx Károlyt a miniszterelnök hivatalába”.

Váltás a svédeknél

Nyolc év után újra a szociáldemokraták alakíthatnak kormányt Svédországban, miután a vasárnapi választásokat az ellenzéki balközép koalíció nyerte a voksok 43,7 százalékával. Fredrik Reinfeldt miniszterelnök elismerte vereségét, és bejelentette lemondását. Utódja Stefan Lofven lehet. A választások meglepetése a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Svéd Demokraták előretörése. A párt korábbi eredményét jócskán felülmúlva csaknem 13 százalékot ért el. Svédországban idén 80 ezren kérhetnek menedékjogot, ez nem csak az EU-n belül a legnagyobb szám, de 1992 óta a legtöbb a skandináv államban is.