Elutasították a magyar állam fellebbezését Strasbourgban

Egyházak Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden a magyar kormány fellebbezését a magyar egyházügyi törvényt elmarasztaló április 8-i ítélete ellen. Az elsőfokú ítéletben azt mondták ki, hogy a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága tekintetében sérült a magyar államot beperlő közösségek egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. Magyarországnak ugyanis az említett törvényi szabályozás helyett lett volna más lehetősége is a „bizniszegyházak" kiszűrésére. A magyar államnak kártérítést kell fizetnie, az egyeztetésre hat hónap áll rendelkezésére a feleknek. Összesen 17 panaszos volt az ügyben, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kilencet képvisel. A TASZ szerint a magyar állam nem tarthatja fenn a jogsértő állapotot, így az alaptörvényből és az egyháztörvényből is ki kell küszöbölnie az európai emberi jogi egyezménnyel ellentétes egyházügyi szabályozást.

„Az érintett egyházakat vagyoni kár érte többek között azért, mert nem ajánlhatták fel a számukra az szja 1 százalékát, így az ehhez járó állami támogatást sem kapták meg” – nyilatkozta lapunknak a TASZ szakértője. Hegyi Szabolcs elmondta, hogy több egyház szociális, oktatási, vagy gyógyító intézményt is fenntartott, de egyházi státuszuk elvesztése után ezekre nem kapták már meg a korábban járó fejkvóta szerinti állami támogatást. Több intézményben így elbocsátások is voltak.

A legmagasabb kártérítési igénye az ítélet szerint az Út és Erény Közössége Egyháznak van 4,9 milliárd forinttal, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 1,4 milliárdot, az Usui Szellemi Iskola Közösség Egyház 114,8 millió forintot követel. Előfordul még 50 milliós, 10 milliós, valamint 2-3 milliós nagyságrendű kártérítési igény is. A felekezetek 100 ezer eurós erkölcsi kártérítést is követeltek.