Nem maradnak biztosíték nélkül a bankok

Az elmúlt hónapokban számtalan szakértői vélemény jelent meg a tavasszal hatályba lépett új polgári törvénykönyv hitelbiztosítékokat érintő változásairól, valamint arról, hogy ezen változások mennyiben befolyásolják a finanszírozási piacot.

A földgáz nemcsak gazdasági, hanem szociális és politikai kérdés is: a földgáz-kereskedelem biztosítja, hogy az ipari és lakossági szükségleteket kielégítő mennyiségű földgáz álljon rendelkezésünkre. Ahogy a gazdaság valamennyi szektorában, így a földgáz-kereskedelem területén is rendkívül fontos a megfelelő likviditás, melynek során a bankok kiemelkedő szerepet játszanak. A banki finanszírozás elengedhetetlen része a megfelelő fedezet, amit elsődlegesen a földgáz-kereskedő tulajdonát képező aktuális földgázkészlet jelenti, feltéve, hogy a földgázkészleteken a bankok elvárásainak megfelelő érvényes és kikényszeríthető zálogjog megalapítása az új Polgári Törvénykönyv. alapján lehetséges.

A földgáz-kereskedelmi tevékenység sajátos jellegéből fakad, hogy a kereskedő aktuális készlete folyamatosan változik mennyiségében és földrajzi helyzetében is. Ez utóbbi alól a földgáztárózókban tárolt földgáz mennyiség képez kivételt. A finanszírozó bank azonban nem csak a betárolt, hanem az általa finanszírozott készlet azon részét is be kívánja vonni biztosítékként, amely adott esetben még csupán úton van a tározó felé a csővezetékben, vagy földgázszállítására használt speciális vagonokban, tankerekben. Ebből adódó további jellegzetesség, hogy a zálogjog tárgyát képező földgázkészlet nem a földgázkereskedő, hanem a földgáz-kereskedelem más szereplőinek birtokában van, hiszen ők szállítják, illetve tárolják a kereskedő tulajdonát képező földgázmennyiséget. A finanszírozási struktúrát, amelynek rendkívül fontos eleme a megfelelő biztosítéki rendszer.

A Ptk. zálogjogi szabályai közül a korábban alkalmazott vagyont terhelő zálogjog kikerült, ami azonban nem jelenti azt, hogy a finanszírozó bankok biztosíték nélkül maradnának. Zálogjog ugyanis úgy is alapítható, hogy a zálogtárgyat a felek megfelelő körülírással határozzák meg, azaz nem kell a zálogtárgyat egyedileg (például gyártási számmal) meghatározni. Ebben az esetben a zálogjog ingó zálogjogként jön létre, a szerződésben pedig a földgázkereskedő tulajdonát képező aktuális földgázmennyiséget kell megjelölni zálogtárgyként.

A finanszírozó bank elemi érdeke, hogy a zálogjog érvényesítése esetén, az „aktuális” földgáz mennyiség a végrehajtás időpontjában is pontosan meghatározható, és a végrehajtás keretében ténylegesen értékesíthető legyen, azaz fizikailag egy potenciális vevő részére átadásra kerülhessen. Ehhez a gyakorlatban a földgázkészletet ténylegesen birtokló fenti szállítmányozó vagy üzemeltető aktív közreműködése is szükséges, tekintettel arra, hogy a szállított vagy tárolt földgázt ők kezelik, és annak mennyiségét illetően is ők rendelkeznek pontos adatokkal. Ebből a célból a szállítmányozóval, illetve tárolóval a finanszírozó bank és a földgázkereskedő háromoldalú megállapodást köt. A zálogszerződés tehát biztosítja a bank számára, hogy a földgázkészleten jogilag érvényes zálogjogot alapítsanak, a háromoldalú megállapodás pedig a zálogjog esetleges végrehajtásának gyakorlati megvalósíthatóságát hivatott elősegíteni.

Közös tulajdon jön létre

Földgázkészlet finanszírozása során számos egyéb olyan kérdés is felmerül, amelyet a finanszírozási struktúra kialakításakor a finanszírozó banknak megfelelően kezelni kell. A szállítás és tárolás során a finanszírozott földgázkészlet fizikailag nem feltétlenül kerül elkülönítésre más személyek földgázkészleteitől. A Ptk. szabályai szerint ilyen esetben a tulajdonosok között közös tulajdon jön létre, amelyből a finanszírozott kereskedőt a saját tulajdonát képező mennyiségnek megfelelő tulajdoni hányad illeti meg. A közös tulajdon nem akadálya a zálogjog létrehozásának, és ebben az esetben a bank zálogjoga csupán az adott tulajdoni hányadra terjed ki, tehát a zálogjog érvényesítése is ezen tulajdoni hányadra vonatkozóan mehet csak végbe.