Amióta népszámlálást végeznek Magyarországon, folyamatosan emelkedett a 60 év felettiek népességen belüli aránya. Míg 1870-ben a lakosság csupán huszada, addig a legutóbbi, 2011-es népszámláláskor már csaknem negyede számított idősnek. Ez azt jelenti, hogy 2 millió 331 ezer ember töltötte már be a 60. születésnapját – mutatják azok az adatok, amelyeket Az időskorúak jellemzői című friss kiadványában közölt a KSH.
Ehhez képest az utóbbi években mind az eltartottak, mind pedig az inaktívak aránya is mérséklődött az idősek körében. Míg 1990-ben az időskorú népesség minden korcsoportjában 7–9 százalék volt az eltartottak az aránya, addig 2001-ben már csak 2-3 százalék körül mozgott ez az érték, 2011-ben pedig mindössze 0,7 százalék volt.
Az inaktív keresők aránya az időskorúak között 2001 óta összességében 3 százalékponttal csökkent. Alapvetően a 60–64, illetve a 65–69 évesek között csökkent az inaktívak aránya. 2011-ben közel 180 ezren számítottak a 60 év felettiek közül gazdaságilag aktívnak. A 60 éveseknek még több mint negyede, de a 61 éveseknek is az ötöde, a náluk idősebb korcsoportoknak viszont már jóval kisebb hányada tartozott a ebbe a körbe. 2011-ben tehát a 60–61 éveseknek még viszonylag jelentős hányada volt jelen a munkaerőpiacon elsősorban aktív keresőként, másodsorban pedig mellett dolgozóként.
2011-ben a mintegy 4 millió foglalkoztatott 4,3 százaléka, 170 ezer ember töltötte már be a hatvanat. Ezt az országos arányt csupán Budapest és Csongrád megye haladta meg. A skála másik végén Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye állt. Általában az ország középső és déli területeire az időskorúak magasabb, az északkeleti területekre pedig alacsonyabb foglalkoztatása jellemző, miként általában a többi korosztály esetében is.
Az időskorúak nagy többsége, mintegy 2 millió 152 ezer ember ugyanakkor gazdaságilag inaktívak volt 2011-ben. Gazdasági aktivitás tekintetében, mint arra a tanulmány készítői rámutatnak, az időskorúak csoportja a legkevésbé sem homogén. Határozottan elkülönülnek a 2011-ben 60–61 évesek, akiknek többsége saját jogú öregségi nyugdíjas, de egy jelentős részük még jelen van a munkaerőpiacon. A rokkantsági nyugdíjasok részesedése, továbbá az eltartottak és az egyéb inaktív keresők aránya is ebben a két évjáratban a legjellemzőbb. Egy további határozottan elkülönülő csoportot alkotnak a 80 év felettiek, ahol ugyan a saját jogú nyugdíjasok aránya a legmagasabb, de a hozzátartozói jogon nyugellátásban részesülők aránya is jelentős.
A KSH a közelmúltban egy másik tanulmányt is készített, amiből az is kiderül: Magyarországon jelenleg a nyugdíj a legstabilabb jövedelem, rendszeressége és kiszámíthatósága miatt az idősebb korosztályt kevésbé érintik a fiatalabbakat sújtó nehézségek. Az Idősek Világnapja alkalmából megjelentetett összegzésben a KSH megállapítását egyebek mellett arra alapozza, hogy míg a 65 év felettieknek mindössze a 4,4 százaléka él jövedelmi szegénységben, addig az ennél fiatalabbak körében ez az arány 16,1 százalék. A jövedelmi különbségek is mérsékeltebbek a nyugdíjasoknál: az alsó és felső jövedelmi ötöd közötti eltérés itt 2,8-szeres, szemben az aktívaknál mért 4,5-szeres szorzóval. Orbán Viktor miniszterelnök az Idősügyi Tanács alakuló ülésén a kormány legfontosabb feladatai közé sorolta a nyugdíjak értékének megőrzését.
-->
