BUX 41,255.7
+3.14%
BUMIX 3,948.38
+1.15%
CETOP20 1,920.34
+2.72%
OTP 10,300
+4.89%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.84%
+0.40%
ZWACK 17,150
+0.29%
0.00%
ANY 1,590
+1.92%
RABA 1,185
0.00%
-0.44%
+1.14%
+0.61%
+0.46%
+3.34%
-6.86%
+1.75%
0.00%
+1.57%
OTT1 149.2
0.00%
+1.99%
MOL 2,828
+3.21%
-0.38%
ALTEO 2,330
+4.95%
-2.54%
-0.78%
EHEP 1,295
+39.25%
-0.73%
-1.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.01%
0.00%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
+1.67%
+0.38%
+3.75%
-5.33%
-0.31%
NUTEX 10.45
-1.42%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
0.00%
NAP 1,226
+2.34%
0.00%
+31.52%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Mindent átsző a korrupció Magyarországon

Visszaélések Mindenhol van, de nálunk az összefonódások kiterjedtebbek. A politikán kívül, a magánszférában, de még az egészségügyben is tapasztalhatók visszaélések. Minden kormánynak volt egy-két nagy ügye. Európában a középmezőnyben vagyunk. A megszüntetéséhez nagy elhatározás és politikai akarat kellene. Hofi megmondta: a korrupció az, amiből kihagynak. Az emberek többsége valóban így vélekedik. A többi európai országhoz képest, Magyarországon annyiban más a helyzet, hogy a visszaélések sokkal jobban átszövik a közszféra minden szintjét. A kutató szerint a mostani amerikai ügy hatására sem változik semmi.

Hat érintettje van az Egyesült Államok által korrupciógyanú miatt elrendelt beutazási tilalomnak, mind a hatan közszereplők, vagy kapcsolatban állnak a kormánnyal - ennyi ami biztos. Az, hogy kik szerepelnek a tiltólistán, eddig hivatalosan nem derült ki. A szankció indokaként egy ügyet emlegetnek kitartóan, e szerint a washingtoni politikai döntéshozóknak az nem tetszett, hogy áfacsalók lehetetlenítik a magyarországi étolajpiacot és a csalások károsultjai között van az amerikai érdekeltségbe tartozó, Bunge nevű cég is. A hírek arról szólnak, hogy miután a cég többször felkereste az adóhatóságot az észrevételeivel, ajánlatot kapott, ami arról szólt, hogy egy alapítványi számlára befizetett kétmilliárd forintos összegért, a hatóság elnéző lesz az amerikai céggel szemben is, a versenytársakat pedig alaposan megbírságolja. A Bunge viszont inkább amerikai hatóságoknál keresett segítséget és most telt be a pohár, hogy azóta sem történt semmi.

Jávor István, korrupciókutató, az ELTE Szociológiai Intézetének docense szerint, bár az USA - hasonló helyzetekben - köztudottan erőből politizál, a gyakorlat alapján ez az ügy önmagában nem eredményezne ilyen súlyos reakciót. Azt mondta: a háttérben Budapest és Washington viszonyában valami olyan politikai vagy diplomáciai ügy állhat, amiről egyelőre nem tudunk.

Visszaélés mindenhol van

"Olyan ország, ahol nincs korrupció és olyan szervezet, ahol nincs korrupciós kockázat, nem létezik - mondta Jávor István. - Az elmúlt években, éppen Hollandiában volt hasonló botrány az ottani adóhivatal körül, pedig a korrupció ott nem jellemző. Magyarországot, a korrupcióval közepesen fertőzött, de a romló helyzetben lévő országok közé szokták sorolni. A kutatásaink alapján azt mondhatom, amiatt vagyunk az átlagnál rosszabb helyzetben, mert nálunk a korrupció nem korlátozódik a gazdasági vagy politikai szférára, hanem teljesen áthatja a közélet és a társadalom különböző szintjeit és szervezeteit, egész az egészségügyig. Van ennek egy hagyománya Magyarországon a szocialista időkből, sőt korábbról is és a rendszerváltással sem alakult ki az a normatartó, szabálykövető bürokratikus rendszer, ami az alapja lehetne a becsületes működésnek. A hivatalok és háttérintézmények vezetői politikailag elkötelezett emberek, a kormány iránt elkötelezett vezetők irányítják azokat az állami intézményeket, amelyeknek a kormány hatalmát kellene ellenőrizniük. De, az igazságszolgáltatást, az igazságügyi szakértést, a bűnüldözést és a törvényhozást is áthatják ezek az összefonódások. Gondoljunk csak az elmúlt évek botrányaira, a Rezesova ügyben lecserélt szakértőkre, vagy a Vizoviczki ügyre, ahol több tucat rendőrről derült ki, hogy a rendszeres kenőpénzért mindent elnéztek és elintéztek. És ez csak a felszín. Egy most folyó kutatásunk éppen azt mutatja majd be, hogy a bírók között, mennyien elkötelezettek és hogy egy-egy vidéki városban, gyakorlatilag a helyi elit köreiben, magán bizniszek keretében születnek meg bizonyos ítéletek. Ez, a fejlettebb európai országokban elképzelhetetlen. Magyarországon viszont minden kormány idején ugyanígy működött."

A közbeszerzéssel is sok a baj

A kutatások azt bizonyítják, hogy az elmúlt években offshore területeken és az építőiparban ugrott meg legjelentősebben a korrupció. Ez nem is csoda, 2007 és 2013 között 8000 milliárd forint fejlesztési forrást költhetett el Magyarország uniós programokból. A megnövekedett források és a 2007-es gazdasági válság miatt lecsökkent megbízások egyszerre magyarázzák a korrupció szintjének emelkedését.

"Mértékadó kutatások szerint a közbeszerzések 65-75 százaléka érintett korrupcióban, és ezekben az esetekben 10 és 25 százalék közötti felárról beszélhetünk - mondta Jávor István. - De ez nemcsak azért problémás, mert drágítja a beruházásokat, hanem azért is, mert ez a morál, a minőség romlásával, az előírások kijátszásával és az alvállalkozók kizsákmányolásával jár együtt. Ez a 65-70 százalék pedig azt is jelenti, hogy ennyi lehet minimum az állami, önkormányzati intézmények fertőzöttsége. Hiszen ők a közbeszerzések szereplői."

Idén készült el az EU első korrupcióellenes jelentése, amely szerint évi 120 milliárd euró veszik el az EU tagállamaiban a korrupció miatt. Az Európai Bizottság elemzése szerint is elsősorban a pártfinanszírozás, a közbeszerzések, a nem megfelelő összeférhetetlenségi szabályok és az orvosi hálapénz miatt, rosszabb a helyzet Magyarországon, az európai átlagnál. A kutatók csak a pénzügyi vállalatokat említik jobb példaként hazánkban, de azokat is fenntartásokkal.

A társadalom belefásult

A magyar társadalom kezd belefásulni a korrupcióba: a Transparency International felméréséből az derül ki, hogy az emberek 70 százaléka nem jelentené a hatóságoknak, ha korrupciót észlelne. A vizsgálat szerint vagy azért, mert nem bízik a hatóságokban, vagy mert nem érdekli, vagy mert attól fél, hogy bajba kerül.

"Az emberek megszokták ezt a jelenséget az elmúlt évtizedek során - mondta Jávor István. - Úgy gondolhatják úgysem tudnának változtatni rajta, de az is benne van, hogy ők is érvényesültek már valamilyen helyzetben az összeköttetéseiknek köszönhetően. Kevesen lázadnak, az áfa-ügyeket kiteregető revizor, Horváth András példája nagyon ritka. Az egyik kutatási esetünkben egy felszámolás alá került cégtől a felszámoló több milliót kért zsebbe, hogy kiengedje a szorításból. A több, mint 20 évig Németországban élő üzletember ezt megtagadta: azt gondolta, a jog az ő pártján áll. Korrupcióval 30 millióért megúszta volna, végül elvesztette a cégét."

Mindent elölről kéne kezdeni

A kormányok azzal ösztönözhetnék a korrupció elleni bátor fellépést, ha a közérdekű bejelentőket megvédenék, és a hatóságok gyorsan és hatékonyan kivizsgálnák az ügyeket, például egy korrupció ellenes hivatalban. Jávor István szerint, önmagában ez is kevés lenne, az egész bürokráciát kellene újraépíteni, amire kevés az esély.

"Jancsics Dávid kollégámmal készítettünk erről egy kutatást, amiből az derült ki, hogy a korrupciónak az államigazgatás minden szintjén kialakult egy "franchise rendszere". Ebben, iparágtól és térségtől függetlenül teljesen hasonló mechanizmusok és szereplők segítik a vállalkozókat, önkormányzatokat, hivatalokat és gazdasági szervezeteket. Ezek a korrupciós hálózatok, automatikusan működnek. Elképzelhető, hogy jön egy új polgármester, vagy egy új kormány amelyik két napig úgy gondolja, hogy ezt meg akarja változtatni, aztán gyorsan rájön, hogy ez egy egymásra épülő, kényelmes rendszer, amit az alapoktól kéne újjáépíteni és inkább marad minden a régiben. Másrészt, ha arra gondolunk, hogy a kampányfinanszírozásban mennyi az illegális pénz? Akkor az ilyen pénzekkel nyerő politikusok sem változnak meg hirtelen attól, hogy beülnek a hivatalukba. Jogalkotás, a szabályok következetes végrehajtása és látványos öntisztulási folyamatok nélkül márpedig érdemi változás nem várható. Ne legyenek illúzióink, a mostani amerikai ügy hatására sem. Ezzel csak annyi változik, hogy az amerikai cégekkel a jövőben óvatosabban bánnak majd a hatóságok."

A spontán privatizáció

Spontán privatizációnak az állami tulajdon tömeges magántulajdonba kerülésének kezdetét, annak még pártállami keretek között kibontakozó 1987–1990-es szakaszát szokás nevezni, ami a Németh kormány alatt virágzott. Ebben hazai és külföldi magánszemélyek és vállalkozásaik igen előnyös feltételekkel, az állami vállalatok vezetésének segítségével szerezték meg az állam tulajdonában lévő vagyon nagy részét.

Az Antall és a Horn kormány idején az állami vagyonügynökség keretein belül, gyakorlatilag, intézményesült a korrupció, a hatóságok aktív közreműködésével, az állami vállalatok és közműcégek eladásakor.

Tocsik ügy

1996-ban robbant ki az ügy, amikor az ÁPV Rt. megbízott egy ügyvédet, hogy közvetítsen az önkormányzatok belterületi földjeivel kapcsolatos privatizációs ügyleteknél, hatalmas sikerdíjért cserébe. A feladat felesleges volt: addigra egy külsős cég ezt már elvégezte és a bíróság is kimondta mi jár az önkormányzatoknak és azt hogyan kell kiszámítani. A büntetőeljárás során kiderült, hogy a sikerdíjból az MSZP és az SZDSZ pénztáraiba is jutott.

Olajszőkítési botrány és a halasztott vámfizetés

Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális „üzletága” volt. Az eljárás során, az erre alkalmatlanná tett gázolajból kémiai úton használhatót üzemanyagot állítanak elő. A hamisítást, a fűtőolaj és a gázolaj eltérő ára tette nyereségessé. A halasztott vámfizetés tette lehetővé, hogy a vagonszámra behozott fűtőolaj után csak később kelljen vámot fizetni. Mire azonban erre sor került volna, az olajat behozó cégek gyakran eltűntek, a vám pedig megfizetetlen maradt. Ez elképzelhetetlen lett volna a hatóságok aktív közreműködése nélkül.

Grippenek

A megállapodás értelmében Magyarország bő 210 milliárd forintért lízingelt Svédországtól 14 vadászgépet, a repülők pedig tíz év után magyar tulajdonba kerültek. A repülők gyártója azt ajánlotta a kormánynak, hogy ha az ő ajánlata lesz a befutó, akkor a beszerzési összeg 105 százalékával megegyező értékben valósít meg magyarországi beruházásokat, de magyar politikusokhoz is jutott "hálapénz". A gyártóról és brit partneréről kiderült, hogy kiterjedt lobbi-hálózatot működtetett Európa-szerte, melyet a döntéshozók megvesztegetésére használt.

Egy sztrádaépítés a sok közül

2006-ban mintegy 60 kilométernyi gyorsforgalmi út építésére hirdettek, zárt, meghívásos pályázatot. Ezen 109 milliárd forintos ajánlat érkezett. Később ezt érvénytelenítették és mégis nyílt közbeszerzési pályázatot írt ki. A tenderre ugyanazok a cégek jelentkeztek, és ugyanők nyertek – csak éppen több mint húsz százalékkal magasabb lett az ár.

Moszkvai magyar kereskedelmi képviselet értékesítése

A 17 ezer négyzetméteres épület eladásáról, 2008 márciusában döntöttek, az adásvételi szerződést egy luxemburgi bejegyzésű céggel kötötték meg. A vevő 4 milliárd forintot fizetett, de az orosz államnak ennek az összegnek a sokszorosáért adta tovább alig egy hónap múlva. A tranzakció előtt készült orosz értékbecslés 108 millió dollárban (16-17 milliárd forintban) határozta meg az épület piaci értékét. Az orosz fejlesztési minisztérium végül 116 millió dollárt adott érte. A vételár nagyobb részét offshore számlákra utalták.

A kormányzati negyed

2007. augusztusában hirdették ki az eredményt, hogy ki építheti az új kormányzati negyedet. A projekt célja az lett volna, hogy a Budapest területén elszórtan lévő minisztériumok, egységes, új kormányzati épületegyüttesbe költözzenek. A meg nem valósuló projektre becslések szerint 10 milliárd forint ment el. A korrupció buktatta meg az ügyet. Jelentős visszafizetést várt el a politika és éppen azon bukott meg az ötlet, hogy a szokásos visszafizetés kétszeresét már a finanszírozók sem vállalták.

Transparency International: 177 országból 123 korrupt

A világ 177 országából 123 számít korruptnak a Transparency International legutolsó, tavalyi rangsora alapján, Magyarország a 47. helyen áll, az Európai Unió 28 tagállamából a 20. helyet szerezte meg.

A lista elején a skandináv országok vannak. Ezekben az államokban a közhatalom átláthatóan és elszámoltathatóan működik, az állam pedig ténylegesen a közjóért dolgozik. A lista másik végén Afganisztán, Észak-Korea és Szomália továbbra is 8-8 ponttal zárják a rangsort. Ezekben az országokban teljes mértékben hiányzik az elszámoltatható, felelős állami vezetés, és a közintézmények nem a közjót szolgálják.

Magyarország évek óta az utolsó harmadban szerepel. A régión belül pedig a középmezőnyben vagyunk, Észtország, Lengyelország, Litvánia és Szlovénia előz meg minket, miközben korruptabbnak számít Lettország, Csehország, Horvátország, Szlovákia és Románia.

Hofi megmondta: a korrupció az, amiből kihagynak. Az emberek többsége valóban így vélekedik. A többi európai országhoz képest, Magyarországon annyiban más a helyzet, hogy a visszaélések sokkal jobban átszövik a közszféra minden szintjét. A kutató szerint a mostani amerikai ügy hatására sem változik semmi.VR összeállítás Transparency International: 177 országból 123 korrupt A világ 177 országából 123 számít korruptnak a Transparency International legutolsó, tavalyi rangsora alapján, Magyarország a 47. helyen áll, az Európai Unió 28 tagállamából a 20. helyet szerezte meg.

A lista elején a skandináv országok vannak. Ezekben az államokban a közhatalom átláthatóan és elszámoltathatóan működik, az állam pedig ténylegesen a közjóért dolgozik. A lista másik végén Afganisztán, Észak-Korea és Szomália továbbra is 8-8 ponttal zárják a rangsort. Ezekben az országokban teljes mértékben hiányzik az elszámoltatható, felelős állami vezetés, és a közintézmények nem a közjót szolgálják.

Magyarország évek óta az utolsó harmadban szerepel. A régión belül pedig a középmezőnyben vagyunk, Észtország, Lengyelország, Litvánia és Szlovénia előz meg minket, miközben korruptabbnak számít Lettország, Csehország, Horvátország, Szlovákia és Románia. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek