Közélet

Most jön a neheze Görögországban

Nem húzta el sokáig a társkeresést a görög parlamenti választás győztese, a Sziriza: miután kiderült, hogy két szavazat híján nincs meg az abszolút többsége a 300 tagú képviselőházban, néhány órára rá a pártszövetség vezetője már közölte is, hogy megvan a koalíciós partner. Sokak várakozásával ellentétben a parlamentbe bejutott kisebb pártok közül nem az Európa-párti Folyó képviselőivel hozta össze a radikális baloldali Sziriza a kormányzáshoz szükséges többséget, hanem a Független Görögök (ANEL) nevű konzervatív jobboldali erővel. Az ANEL, ha úgy tetszik, a folytonosságot is jelenti, hiszen vezetője, Pánosz Kammenosz az eddig hatalmon levő Új Demokrácia pártból vált ki 2012 februárjában, mert nem értett egyet a most távozó kormányfő, Antonisz Szamarasz politikájával.

A korábbi hajózási miniszter Kammenosz a Sziriza-vezér Alekszisz Cipraszhoz hasonlóan ellenzi azt a megszorító politikát, amelyet az EU–EKB–IMF trojka írt elő a csőd szélére került Görögországnak a 2010-12-ben két részletben megítélt, összesen 240 milliárd eurós mentőcsomag fejében. A bér-, illetve nyugdíjcsökkentésekre, a szociális ellátások lefaragására, leépítésekre épülő program idén februárban jár le (két hónap hosszabbítás után), Athén még 7,2 milliárd euróhoz juthat hozzá innen. Ehhez azonban tisztázódnia kell annak, mit is ért a Sziriza, illetve vezetője azon a megerősített kampányígéreten, hogy újratárgyalják a görög GDP 176 százalékára rúgó adósság törlesztését. Ciprasz ugyan azt kiáltotta győzelmi beszédében, hogy „a trojka a múlté”, de mégiscsak velük kell majd tárgyalnia, ha kormánya bizalmat kap a február 5-én összeülő új parlamenttől.

Az európai vezetők többsége a görög választások előtt és után rendre azt hangsúlyozta, hogy a szerződéseket be kell tartani, vagyis az adósságokat törleszteni, a feltételeket teljesíteni kell. Ők is tudják azonban, amit a görögök is hangoztatnak: a több mint 25 százalékos munkanélküliséget eredményező megszorítások, illetve a törlesztési kötelezettségek mellett nem fog annyira beindulni a gazdaság, hogy „kinőjék” a hitelterheket, amelyek ráadásul alig járultak hozzá Görögország talpra állításához. A Sziriza pénzügyminiszter-jelöltje Jannisz Varufakisz hétfőn a BBC rádiónak adott interjúban azt mondta, hogy a mentőprogram ördögi kört teremtett: az átutalt közel 240 milliárd euró alig tíz százaléka került a gazdaságba, a többit „elnyelte az adósságtömeg alkotta fekete lyuk”.

A fiskális kínzás adóssággyarmatot csinált belőlünk – fogalmazott a nemzetközi szinten is tekintélyes közgazdász Varufakisz, aki a sajtó várakozásai szerint a trojkával folytatandó tárgyalásokat is vezeti majd. A színes metaforáknál azonban valószínűleg több kell akár az EU, akár az IMF meggyőzéséhez, nem beszélve a németekről. A görögök hivatkozhatnak majd arra, hogy most már tényleg rendesen beszedik az adókat, átszervezik a korrupt és pazarló államigazgatást, végrehajtják a sokszor beígért privatizációt – erre utal az is, hogy Ciprasz győzelmi beszédében az elit és az oligarchák fölötti diadalról is beszélt. Az államigazgatás átalakítását, az adószedés reformját az IMF is elvárja Athéntől – nyilatkozta a szervezet vezérigazgatója tegnap a Le Monde-nak. Ez nem újabb megszorításokat jelent, hanem a félbe hagyott reformok folytatását – hangsúlyozta Christine Lagarde. A görög államadósság részleges leírását Lagarde nem tartja lehetségesnek, már csak az euróövezet saját, minden tagországra egyformán vonatkozó szabályai miatt sem, de azt is elmondta, hogy a görög, illetve európai illetékesekkel már folytatott eddigi egyeztetéseken szóba kerültek a kamatok vagy a futamidők. A német álláspontról egyelőre annyit tudni, hogy az nem változott a választások előttihez képest – miként Steffen Seibert, Angela Merkel kancellár szóvivője tegnap közölte –, vagyis az adósságokat törleszteni kell.

Athénnak a többi euróország reagálására is várnia kell: egy adósságleírásnak nagyon kicsi a támogatottsága Európában – jelentette ki az euróországok pénzügyminiszteri csoportjának vezetője, Jeroen Dijsselbloem a csoport tegnapi tanácskozása előtt. Az viszont elképzelhető, hogy meghosszabbítják a futamidőt, legalábbis erre utalt a Reuters szerint Thomas Wieser, az eurócsoport döntéseit előkészítő Euro Working Group vezetője. Nagyon hasonlókat mondtak az euróországok, illetve az EKB más fontos vezetői is: a német állásponthoz általában közel álló finn miniszterelnök, Alexander Stubb a meglevő program kiterjesztéséről beszélt, Benoit Coeure, az EKB igazgatósági tagja pedig – Lagarde-nek némileg ellentmondva – lehetségesnek tartotta, hogy megvitassanak egy adósságátütemezést. Gondot okozhat viszont, hogy Ciprasz korábbi nyilatkozatai szerint nem egyszerűen a meglevő program kiterjesztését akarja – hiszen annak elvetésével aratott győzelmet – , hanem új feltételekről akar tárgyalni júliusig. Sokkal több idő nincs is erre, mert piaci elemzők úgy becsülik, hogy az esedékes törlesztésekre Görögországnak körülbelül addig van meg a fedezete.

Növekedtek a kockázatok

Emelkedtek Görögország hitelfelvételi költségei és növekedett az államcsőd esélye is azután, hogy a Sziriza nyerte meg a választásokat. A 10 éves görög államkötvény hozama hétfőn reggel 8,5 százalék közeléből 9,3 százalékra ugrott, ami jelentős növekedésnek számít. Délutánra 8,9 százalékon stabilizálódott a hozam, ami azt tükrözi, hogy a befektetők bizonytalanok Görögország kilátásaival kapcsolatban. Tavaly szeptemberben még 6 százalék körül mozgott a hozam, az emelkedés pedig azért is jelent nagy problémát, mert a legtöbb euróövezeti országban csökkentek a hitelfelvételi költségek az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja miatt. A többi euróövezeti országban is emelkedtek a kötvényhozamok tegnap, igaz, csak jóval kisebb mértékben.

Az euró 1,11-es szint alatt új 11 éves mélypontra esett a dollárral szemben, délutánra azonban erősödni tudott a közös európai deviza és a részvényindexek is felfelé vették az irányt. A piaci szereplők ugyan idegesen követik a görög fejleményeket, de most alapvetően arra alapoznak, hogy a Sziriza nem akarja kivezeti Görögországot az euróövezetből. Igaz, az államcsőd esélye tegnap növekedett, miután a CDS-felár 100 bázispontos emelkedéssel elérte az 1300 bázispontot.

A görög politika fenegyereke: lázadó diákvezérből számító politikus
Egy mindössze 16 éves ifjú kommunista vált a kilencvenes évek elején tervezett görög oktatási reform elleni mozgalom egyik vezéralakjává: Alekszisz Ciprasz, aki komoly szerepet játszott abban, hogy nemcsak Konsztantinosz Micotakisz kormányának reformterve került a süllyesztőbe, de kulturális minisztere is lemondásra kényszerült.

Ciprasz – aki a tipikus baloldali vezetőktől eltérően nem munkáscsaládba, inkább középosztálybeli, konzervatív családba született, egy kis céget vezető apával – műszaki egyetemistaként is a közéletben maradt. A diákszervezeteken kívül a Kommunista Párt, majd az abból kivált baloldali–zöld szervezet, a Szinaszpizmosz tagjaként lépett előre a politikai ranglétrán. Ez a párt lett a 2004-ben alakult Radikális Baloldali Koalíció, a Sziriza alapja.

A 2006-os helyi választásokon már a Sziriza színeiben indult Ciprasz az athéni polgármesteri székért. A 4-5 százalékos népszerűséggel bíró párt élén voksoknak a 10,51 százalékát tudta megszerezni. Két évvel később, 33 évesen választották a Szinaszpizmosz elnökének – ezzel ő volt a legfiatalabb pártvezető Görögország történetében. 2009-ben már a parlament Sziriza-frakciójának első embere lett. A görög válság legsúlyosabb időszakában, a szinte állandósult tüntetések árnyékában 2012 nyarán tartott választások után a legnagyobb ellenzéki erővé lépett elő a Sziriza, az addigra már európai hírű politikust az Európai Parlament zöld–szélsőbal frakciója az Európai Bizottság elnökének jelölte.

Világos volt persze, az EP-választások utáni hatalmi játszmába a kis frakciónak aligha lesz beleszólása, Ciprasz jelölése mégis azt jelezte: az EU-n belül is komoly ellentábora van a megszorításokon alapuló konszolidációs politikának. A Szirizának egy évvel később jött el az ideje, hogy megmutassa: egy ilyen alternatíva meg is valósítható.

Ciprasz nincs könnyű helyzetben, és nem csak azért, mert a mögötte álló pártkoalícióban nem csupán a Szinaszpizmoszhoz hasonló baloldali-populista szervezetek képviseltetik magukat, de kommunisták, maoisták, trockisták és egyéb radikálisok is. Ha ez nem lenne elég, a Sziriza egy olyan szervezettel – a jobboldali Független Görögökkel – köt koalíciót, amellyel vélhetően csak egyben értenek egyet: az eddigi megszorítások elutasításában.

A szakértők – akárcsak választói – azonban nem féltik a 40 éves volt diákvezért: a Financial Times elemzésében úgy látja, távolról sem az az idealista lázadó hős, akinek látszik. Kisfiús külseje inkább segíti abban, hogy elég hívet szerezzen ambíciós, nagyon is racionális tervei véghezviteléhez. Kérdés, pontosan mik ezek a tervek: a Szirizát Ciprasz előtt vezető Alekosz Alavanosz úgy látja, a szövetség már régen nem a valaha volt radikális erő. Ciprasz pedig maga is elismeri: a radikális baloldalon sokan „sorozatgyilkosnak” tartják őt.

„Kompromisszumkész vagyok, mert megvalósítható terveket szeretnék” – fogalmazott az új miniszterelnök az üzleti lapnak, de azt is kiemelte: sikerének titka az, hogy a Görögországban szinte megkövült politikai felállásba más, fiatalos stílust hozott be.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek