Milyennek gondolják a jó állampolgárt?

A Nemzetközi Társadalomkutatási Program 1984 óta 53 országban végez adatfelvételt különböző tematikus hullámokban. Magyarországon a Tárki 2014 júniusában végezte az Állampolgárság II. kutatási hullám adatfelvételét az OTKA támogatásával.

A három véleményegyüttes mentén négy állampolgári csoportot különíthetünk el. Az első csoportba (28 százalék) olyan emberek kerültek, akik szerint ahhoz, hogy valaki jó állampolgár legyen, az a legfontosabb, hogy politikailag aktív legyen, például hogy szavazzon, illetve figyelemmel kísérje a kormány tevékenységét. A második – egyben a legnagyobb – csoportra (38 százalék) egyedül egy politikai érték, a törvénytisztelet a jellemző. A harmadik csoportot (17 százalék) olyanok alkotják, akik a posztmodern politikai értékek hívei, vagyis a politikai aktivitás és a törvénytisztelet mellett az emberiesség, a globális kötelezettség értékét is vallják. Végül a negyedik csoportba tartozók (17 százalék) bizonytalanok abban, hogy mi kell a jó állampolgársághoz.

A kutatás szerint a törvénytiszteletet az alacsony iskolai végzettségűek tartják a legmagasabb arányban fontosnak, majdnem kétszer annyian (21 százalék), mint a diplomások körében (13 százalék). A többi csoporthoz képest a diplomások esetében a legmagasabb a politikai aktivitást fontosnak vallók (44 százalék) és legalacsonyabb a bizonytalanok aránya (14 százalék).

A nem szavazók táborában nincs igazán jellemző állampolgári attitűd, körükben a legmagasabb a passzív, a törvénytiszteletet fontosnak vallók (33 százalék) és a bizonytalanok aránya (26 százalék). Utóbbiak aránya a válaszmegtagadók esetében is magas (19 százalék). A Fidesz–KDNP és a Jobbik szavazói között vannak legnagyobb arányban a posztmodern értékek mellett elkötelezettek (46 százalék), míg a baloldal (a választás idején, amikor az adatfelvételre sor került, még szövetséget alkotó) szavazói legnagyobb arányban a politikai aktivitás értéket tartják fontosnak (39 százalék).