Közélet

A magyarok fele szerint túl nagy az egyházi korrupció

Több mint másfél évtizede működik Magyarországon az egyszázalékos rendszer, de az adózók harmada még mindig nem hallott arról, hogy civil szervezetek mellett egyházak is kedvezményezettjei lehetnek az adófelajánlásnak. A megkérdezettek szerint a felajánlási kedvet az egyházak korrupciós ügyei és a felkészületlennek tartott hitéleti vezetők is csökkentik - írja a Népszabadság.

Az adózók bizalmatlanok, ismereteik hiányosak – erre a következtetésre jutott az EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) 1200 fős reprezentatív felmérése. A kutatás az egyházi szervezeteknek felajánlható egy százalékkal kapcsolatos lakossági attitűdöt vizsgálta. A felmérés főbb megállapításai szerint az adózók fele nem tarja elég átláthatónak a jelenlegi rendszert - írja a Népszabadság.

A vallásukat aktívan gyakorlók negyede túl alacsonynak ítéli az összeget, ezért nem foglalkozik az adófelajánlással. Ugyanennyien gondolják azt, hogy az egyházakhoz el sem jut a támogatás. Minden tizedik felajánló véletlenszerűen dönt arról, melyik egyházat támogatja. Ami igazán meglepő: az adózók harmada nem tud arról, hogy egyházak számára is felajánlható a személyi jövedelemadó egy százaléka.

A kutatás szerint a 18–59 korosztály 80 százaléka adott be legalább egy alkalommal adóbevallást az elmúlt öt év során. Közülük 34 százalék abban a hiszemben volt, hogy csak civil szervezetek számára lehet felajánlást tenni. Azok sem feltétlenül éltek a lehetőséggel, akik tudtak róla: az elmúlt öt évben az adózóknak csak 43 százaléka rendelkezett legalább egy alkalommal az egyházaknak adható egy százalékról.

Az egyházi felajánlások 18 százaléka esetében az adózókat nem a személyes kötődés, hanem az adott felekezet pozitív tevékenysége győzi meg, és 12 százalék azok aránya, akik véletlenszerűen döntenek arról, melyik egyházat választják. A legtöbben természetesen annak az egyháznak a javára döntenek, amelynek a tagjai. Ez főképp a vallásukat aktívan gyakorlókra igaz: az ő esetükben 93 százalék adja az egyházaknak felajánlható egy százalékot a saját egyházának - írja a Népszabadság.

A felmérés kitért arra is, hogy miért nem ajánlják fel az adózók az egyházak részére az egy százalékot. A legnagyobb arányban (48 százalék) azok voltak, akik számára nincs olyan egyház, amellyel szimpatizálnának, míg 21 százalék nem bízik abban, hogy a kiválasztott egyház valóban megkapja a felajánlást. Azok körében, akik vallásukat aktívan gyakorolják, 26 százalék azzal indokolta passzivitását, hogy túl alacsony összegről van szó.

Ennek a csoportnak is igen magas hányada – szintén 26 százalék – nem bízik abban, hogy valóban a kiválasztott egyház kapja meg a felajánlott összeget. A kutatás az egyházakkal kapcsolatban rákérdezett azokra a „leginkább zavaró folyamatokra, tendenciákra” is, amelyek csökkentik az adózók felajánlási kedvét. A válaszok alapján 51 százalék a nem eléggé aktív közösségi és hitéletet, 47 százalék a nem átlátható gazdálkodást és a korrupciós ügyeket, 45 százalék a hitéleti vezetők egy részének felkészületlenségét jelölte meg.

A vizsgálatot megrendelő EMIH közleménye szerint Köves Slomó vezető rabbi úgy látja, az „aktív közösségi hitélet szervezésével, az átlátható, korrupciós ügyektől mentes gazdálkodással és valóban hiteles vallási vezetőkkel” érhető el, hogy megerősödjön az egyházakba vetett bizalom - olvasható a Népszabadság cikkében.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek