Zeneipari Jelentés: rendkívül kevesen zenélnek Magyarországon

Európai összehasonlításban Magyarországon rendkívül kevesen zenélnek és énekelnek aktívan. Ezzel a meglepő felütéssel szólítja meg az olvasót a ProArt Zeneipari Jelentés, amely a szórakoztatóiparnak azt az ágát vizsgálja, amelyik könnyűzenét szerez, vesz fel, ad ki, közvetít vagy állít színpadra. Egy aktívabban zenélő kör pedig többször járna koncertre és általában is jobban értékelné a zenei produkciókat – állapítja meg a jelentés az európai adatok, tapasztalatok alapján. Magyarországon 727 ezer főt kellene visszacsábítani az élőzenei helyszínekre ahhoz, hogy az európai átlagot elérje a koncertlátogatók aránya.

Miből élnek az alkotók?

A hangfelvétel-bevételek visszaesésével egyértelműen az élőzenei jövedelemág vette át a vezető szerepet a zenei élet finanszírozásában; a könnyűzenész jövedelmeknek például hazánkban 63%-a érkezik fellépti díjakból. Ezért a tanulmány szerint elengedhetetlen volna az élőzene jelenlegi jogi környezetének áttekintése a teljes iparág bevonásával. Különösen az áfa-kulcsot, a zenészekre vonatkozó egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási problémák kezelését, illetve a hazai szórakozóhelyek, vendéglátóhelyek munka- és rendezvénybiztonsági szabályainak megfelelőségét és egyszerűségét kellene vizsgálni.

A jelenlegi helyzetben a hangfelvétel-piac még éppen csak elmozdult a mélypontról a digitális értékesítések régóta várt megindulásával: 2013-ban mintegy 16,6 millió dal került fizikai hordozón, és 1,1 millió digitális formátumban a vásárlókhoz. Mind a digitális eladások aránya, mind az értékesítés volumene rendkívül messze van még azonban a fejlett piacokra jellemző értékektől.

Mindezek miatt Magyarországon a zenei jogkezelőktől – Artisjus, EJI, MAHASZ – származó bevételeknek kiemelkedő szerepe van mind a szerzőknél, mind az előadóknál és a kiadóknál. Fontos, hogy a közös jogkezelés és az ebből származó jövedelmek sikeres fenntartását, lehetőség szerint további növelését is minden eszközzel segítsék mind az iparági, mind az állami szereplők.

Mit mutat a jelentés?

A ProArt Zeneipari Jelentés az első kísérletet a piaci alapon működő magyar szórakoztató zene közönségének, keresletének és kínálatának a keletkező jövedelmek áramlása, a hozzáadott érték, a befektetések és a foglalkoztatási hatás rétegei szerinti bemutatására és értékelésére. A magyar zeneipar amerikai és európai példák szerint, azokkal összevethető szerkezetben, regionális kitekintéssel kerül bemutatásra.