Felsőoktatás: Diákok tízezrei morzsolódnak le
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA kormány felére csökkentené a lemorzsolódási arányokat, ezt szolgálja a kompetenciamérés bevezetése és az átsorolási szabályok szigorítása is. A helyzet javításáért aktivizálja magát a HÖOK is: a hallgatók komplex javaslatcsomaggal készülnek, ami többek közt a diák-tanácsadási rendszer fejlesztését és az elektronikus tananyagok használatát érinti.
Jelentősen csökkent az elmúlt években, de még így is nagyon magas a lemorzsolódás a magyar felsőoktatásban – értesült a Magyar Nemzet. Míg az OECD 2008-as Education at a Glance elemzése 45 százalékra becsülte a lemorzsolódás mértékét hazánkban, mostanra sikerült 40 százalék alá szorítani az arányt, de a hallgatóknak még mindig több mint harmada képtelen megszerezni a diplomáját.
A legfrissebb, idei adatokról Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási főosztályvezetője egy közelmúltbeli szakmai konferencián közölte: a 2009–2010-es tanévben alapképzésre beiratkozók közül 2015 tavaszára átlagosan 36,4 százalék lemorzsolódott, további 6,8 százalék még mindig nem végzett (valószínűleg nem is fog), 7,2 százalék otthagyta a választott szakot, de a rendszeren belül maradt, és mindösszesen a felvett hallgatók 49,5 százaléka jutott el sikeresen a képzés végéig.
Stéger Csilla hozzátette: az adatgyűjtéskor már az abszolutóriumot is sikeres végzésnek tekintették, nem vették figyelembe a záróvizsgát vagy a nyelvvizsga hiányát, tehát ebben a sikeres 49 százalékban még mindig lehetnek olyan hallgatók, akik végül nem kapnak diplomát. Osztatlan szakok esetén még lesújtóbbak a számok: a vizsgált évfolyamnak mindössze 23,3 százaléka végzett sikeresen, 38,7 százalék lemorzsolódott, a hallgatók durván harmada pedig még mindig tanul, pedig a képzési idő az esetek többségében már rég letelt - a cikk teljes egészében a Magyar Nemzet oldalán érhető el.
