Két amerikai államban csaptak össze az elnökjelöltek: a Demokrata Párt ezúttal Nevadában tartott jelölőgyűléseket, a republikánusok pedig az ország másik felén, Dél-Karolinában szavaztak. Mindkét helyen az első számú esélyes aratott nagyon fontos sikert.
Demokrata oldalon Nevada sokáig nem számított izgalmas harcnak, mindenki Hillary Clinton sima győzelmét várta - egészen a múlt hétig, amikor a közvélemény-kutatók elkezdték döntetlen közeli állásra mérni a két elnökaspiránst. Ennél azért nagyobb győzelmet aratott a volt külügyminiszter: 52,7-47,2 arányban győzte le a volt vermonti szenátor Bernie Sanderst. Clinton kampánystábja fellélegezhet, ezzel bebizonyíthatják, hogy a New Hampshire-i nagy vereség valóban csak a helyi jellegzetességek miatti kisiklás volt. Ám a harc egyáltalán nem lefutott, egy ilyen, egyértelmű, de nem túlságosan nagy vereséggel Sanders is egyértelműen ringben maradt. Ráadásul a 30 éven alattiak között továbbra is óriási a magát demokratikus szocialistának nevező jelölt előnye, és a latinók közt is egyre népszerűbb. Clinton egyelőre a nőktők, a feketéktől és a 45, különösen a 60 év felettiektől számíthat több voksra.
A republikánusoknál Donald Trump újra simán nyert, hiába veszett össze a héten George W. Bush-sal, az Apple-lel és Ferenc pápával is, 32,5 százalékot kapott Dél-Karolinában, tíz százalékpontot verve a második és a harmadik helyezettre. Ez pedig nem csak azért jelentős siker számára, mert 1980 és 2008 közt mindig az lett a pártja végső jelöltje, aki ebben az államban nyerni tudott, hanem azért is, mert egy hagyományosan konzervatív déli államot tudott behúzni, úgy, hogy minden fontos választói csoportban ő lett a legnépszerűbb. Nagy kérdés azonban, hogy van-e egy egyharmados plafon, amit nem tud áttörni - eddig egy államban sem ért el 35 százaléknál jobb eredményt. Márpedig ha nem sikerül jelentősen efölé kerülnie, akkor nagyon fontossá válik a kérdés, hogy meddig oszlik meg a többi szavazat sok jelölt közt, és ki lesz a mérsékelt republikánusok utolsó reménye.
Ebből a szempontból pedig Marco Rubio nyert nagyot: bejött a második helyre, minden előzetes várakozást megcáfolva simán lelépve a két másik mérsékelt jelöltet - ő 22,5, Jeb Bush 7,8, John Kasich 7,6 százalékot kapott. A harmadik az ultrakonzervatív Ted Cruz lett, aki 0,2 százalékkal maradt Rubio mögött, pedig Dél-Karolina sokkal jobban az ő nézeteinek kedvező terep volt. Bush ezzel ki is szállt az elnökjelöltségért folytatott harcból, ami azért is fontos lehet, mert a másik párttal ellentétben a republikánusoknál több államban is a győztes mindent visz elve alapján osztják ki a delegáltakat a nyári jelöltállító gyűlésre, vagyis egy szoros második hely sem érne semmit, össze kell zárniuk a mérsékelteknek, ha Trumpot meg akarják állítani. A párt hatodik jelöltje, Ber Carson 7,2 százalékot kapott, ő egyelőre még nem hagyta abba a kampányolást, de ez egyre inkább csak idő kérdése.
Ami a számokat illeti: a demokrata oldalon Clinton 19, Sanders 15 delegáltat kapott a jelölőgyűlésre, így országos összesítésben eddig 51-51-re állnak. A republikánusok ezúttal az összes delegáltat a győztesnek adták, vagyis Trump szerzett 44-et, így rá 61-en, Cruzra 11-en, Rubióra 10-en, Kasichre öten, Carsonra pedig hárman szavaznának a nyáron. Mindez persze még nagyon messze van a végső győzelemtől: a demokratáknál 2381, a republikánusoknál 1237 delegáltat kell szerezni.
A két párt most helyet cserél: jövő kedden a republikánusok tartanak jelölőgyűlést Nevadában, szombaton pedig a demokraták választanak Dél-Karolinában. Ezután jöhet a március eljesei szuperkedd, amikor tucatnyi államban szavaznak, összesen a delegáltak mintegy negyedéről.
