Közélet

Óriási meglepetés az amerikai előválasztáson

Nehéz óráik lesznek a közvélemény-kutatóknak, hogy megmagyarázzák, ami a mostani amerikai előválasztásokon történt. Hillary Clinton kapta ugyan a legtöbb voksot, de Bernie Sanders kampánya egy mindenkit megdöbbentő michigani sikerrel nagy lendületet vehet, a másik oldalon pedig egyre inkább kétszereplőssé válik a küzdelem.

A közvélemény-kutatóké a nap legnagyobb bukása a legújabb amerikai előválasztásokon: számukra egészen megdöbbentő eredmény született az este. Ugyan több államban is szavaztak, de minden szem Michiganre szegeződött, ahol ma a legtöbb delegáltat választották a nyári elnökjelölő gyűlésre. A demokrata oldalon egy szinte döntetlen eredmény hozott elképesztő meglepetést: Bernie Sanders másfél százalékpont előnnyel legyőzte Hillary Clintont, miután minden közvélemény-kutató a volt külügyminiszter legalább 10-15 százalékos győzelmét várta (sőt, három napja készült még olyan kutatás is, amely 66-29-es Clinton-előnyt mért). Erre még Sanders kampánystábja sem volt felkészülve, már a jövő héten választó Floridában érte őket a meglepetés. Sanders láthatóan nagyon jól teljesít a munkásosztály szavazói, valamint a fiatalok közt, és az előválasztások párton kívüli résztvevői is inkább felé húznak - így próbálják most magyarázni a meglepő eredményt.

Hogy a helyzet még egy fokkal bonyolultabb legyen, matematikailag a nap demokrata nyertese még így is Hillary Clinton lett. Mivel a demokraták minden államban a szavazatok arányában osztják szét a delegáltakat, a szoros michigani vereséggel nem sokat bukott, a másik ma szavazó államukat, Mississippit viszont tönkrenyerte, 82-17 arányban mosta le Sanderst. Így a két államban együttvéve több, mint hússzal több delegáltat szerzett, összességében pedig, bár a pontos számításokra még várni kell, tetemes előnnyel, várhatóan 770-548-ra vezet a delegáltak számában. De messze még a vége: a jelöltség elnyeréséhez 2383 delegált kell, és hiába támogatják a déli államok demokratái Clintont nagy többséggel, most már szinte az egész Dél megtartotta az előválasztásait, jöhetnek a Sandersnek kedvezőbb államok. Az is igaz azonban, hogy a magát demokratikus szocialistának nevező jelölt akkor tudja csak ledolgozni a nagy hátrányát, ha nem csak sokat nyer, hanem nagy előnnyel húzza be az őt választó államokat. A héten befutnak még a külföldön élő amerikaiak voksai - nekik 13 delegáltjuk lesz -, valamint szombaton szavaz a minimális jelentőségű Északi Mariana-szigetek 6 delegáltról, de utána jöhet a nagy nap: március 15-e, amikor öt állam (Florida, Illinois, Ohio, Észak-Karolina és Missouri) összesen 691 delegáltat megválaszt - ha Sanders aznap nyerni tudna, az nagy fordulópontja lehetne a kampánynak. A közvélemény-kutatók a legtöbb helyen aznapra Clinton győzelmét valószínűsítik, aminek a mostani este után persze igencsak lecsökkent a jelentősége.

A republikánus oldalon Marco Rubio lett a nap legnagyobb vesztese: a legfrissebb becslés alapján csak 1-3 delegáltat szerez a mérsékeltek és a pártelit kedvence, nem tudta átlépni három államban sem azt a küszöböt, ami felett delegáltakat osztanak. Donald Trump újra nagyot nyert: Michigant, Mississippit, és Hawaii-t is behúzta, míg Ted Cruz Idahóban tudott győzni. A másik mérsékelt jelölt, John Kasich sem szerepelt túl jól - épp csak annyira, hogy több helyen is megelőzze Rubiót, így kölcsönösen tovább gyengítsék egymást.

Az a helyzet állt tehát elő, hogy ugyan Trump továbbra sem tudott sehol sem 50 százalékos népszerűség fölé menni, így is sorra nyeri az államokat. Eközben a mérsékelt ellenfelei egymást ütik ki (és egyre inkább együtt sem érik el azt a szavazatszámot, amit a populista ingatlanmágnás kap), Trump egyetlen igazán erős kihívója pedig az a Ted Cruz maradt, akinek az ultrakonzervatív eszméit nem kedvelik annyira a mérsékelt szavazók, hogy őt válasszák, a pártelit pedig legalább annyira idegenkedik tőle, mint Trumptól. A mai négy előválasztást összesítve Trump nagyjából tíz delegálttal növelte az előnyét Cruzzal szemben, viszont mindketten alaposan elhúztak a többiektől. Ez összesítésben Trumpnak 458, Cruznak 363, Rubiónak 137, Kasich-nek 56 voksot érne. A győzelemhez 1237 kell - a java azonban csak a jövő héttől jön. Addig holnap a Virgin-szigetek, szombaton pedig Guam és a főváros szavaz (ez utóbbit azért érdemes lesz figyelni, a pártelit voksairól sokat elmondhat), de március 15-én indulnak azok az előválasztások, ahol az állam nyertese kapja az összes ottani delegáltat. Aznap hat helyen szavaznak, Floridában például 99, Ohióban és Illinois-ban mintegy 70 delegáltat visz el a győztes - ha Trump aznap nagyot nyer, akkor matematikailag nem, gyakorlatilag viszont szinte be is biztosította magának az elnökjelöltséget.

Hillary Clinton Donald Trump Ted Cruz elnök választás USA Bernie Sanders Marco Rubio John Kasich
Kapcsolódó cikkek