Berlusconi kiszállt: az Inter után az AC Milan is a távol-keletiek kezére került

Eladta „édesgyermekét”, az AC Milan labdarúgóklubot Silvio Berlusconi médiamágnás, korábbi olasz miniszterelnök. A válást három évtized után mondták ki, a vevők ezúttal is egy kínai üzletemberekből álló konzorcium lett, ahogy a városi riválist, az Internazionalét is kínaiak vásárolták fel, bő két hónapja, igaz ott nem olasz, hanem indonéz tulajdonossal kellett már egyezkedniük. A Reuters szerint az AC Milan részvényeinek 99,93 százalékát vették meg a kínaiak, az ügyletet várhatóan decemberig lezárják. 

Berlusconi – aki a befektetési társasága, a Fininvest révén volt az AC Milan tulajdonosa -, május óta tárgyalt a hétszeres BEK és Bajnokok ligája győztes klub eladásáról. A tárgyalások júniusban egy időre elakadtak Berlusconi szívműtétje illetve a kínai bürokrácia és az engedélyek beszerzése miatt. A vevői kör a Sino-Europe Investment Management Changxing nevű kínai magántőke-társaságből és öt-hat meg nem nevezett kínai üzletemberből áll.

A Reuters szerint a vételár 740 millió euró, ami már tartalmazza a klub 220 millióra tehető adósságát is. A korábbi olasz elnök kikötötte, hogy a vevőnek a következő három évben 350 millió eurót kell invesztálnia a csapatba, ami igencsak ráfér a gárdára, hiszen az az utóbbi két évben a tudásához képest reménytelen játékot mutatva a középmezőnyben végzett, lecsúszva a sok pénzt jelentő európai kupaszereplésről. A Milan a tavalyi üzleti évet 93,5 millió euró veszteséggel zárta. A klub az Interrel társbérletben használja a milánói San Siro (Giuseppe Meazza) stadiont.

Berlusconi egyébként tavaly Bee Taechaubol thaiföldi üzletembernek akarta eladni a klubban lévő többségi részesedését, ám az utolsó pillanatban meggondolta magát. A délkelet-ázsiai szál a szomszéd Internél is megvolt, 2014-től Erick Thohir indonéz üzletember volt a főtulajdonos, majd – szintén a nemzetközi szinten gyatra produkciót látva – átadta a marsallbotot a kínai Suning Commerce Group elektronikai termékekkel kereskedő lánc képviselőinek, akik a 70 százalékos részesedéséért 270 millió eurót fizettek.