A hivatalos statisztika létezése óta még nem volt ilyen magas a bejelentett üres állások száma Magyarországon, mint az idén. A második negyedévben 55 ezer munkavállalót kerestek hiába a magán- és az állami szektor munkaadói a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Ez az első negyedévhez képest is mintegy háromezer fős emelkedés, 2012-höz képest pedig valamivel több mint a duplájára növekedett az üres posztok száma. A betöltetlen álláshelyek többségét, közel 39 ezret a versenyszférában regisztráltak, és itt nő folyamatosan a hiányzók száma, míg a közszférában az idén az első hat hónapban 14,5 ezren stagnált a keresett munkavállalók száma.
Az idén már a legnagyobb munkaerőhiánnyal küszködő feldolgozóipar önmagában csaknem 16 ezer állást nem tudott betölteni, több mint kétszer annyit, mint négy évvel korábban. A bányászat és kőfejtés kivételével lényegében minden ágazatban nőtt az üres állások száma, több szektorban is a duplájára 2012 óta. Ha az ágazaton belüli arányokat hasonlítjuk össze, akkor az informatikai és kommunikációs szektor van a legnagyobb bajban, ahol 2016 első negyedévében az állások 3,6 százalékát, csaknem háromezret nem tudtak betölteni.
Ugyanakkor a bejelentett üres álláshelyek száma nem feltétlenül tükrözi a munkaerőhiány valódi mértékét. A fejlesztési tárca által kezdeményezett tavalyi ágazati felmérés során például az derült ki, hogy 22 ezer betöltetlen informatikai álláshely volt betöltetlen Magyarországon, és ez a szám az Informatikai Vállalkozások Szövetsége szerint azóta csak tovább növekedett. Még nagyobb a különbség a statisztika és a valóság között szálloda- és vendéglátószektorban, ahol a KSH-nál 1648 üres állás szerepel, miközben Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak nemrég több mint százezer főre becsülte a hiányzó munkaerőt. A nagy eltérések oka valószínűleg az, hogy a cégek leginkább az egyszerű fizikai és betanított munkát igénylő állásokat jelentik be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak, valamint azokat, amelyekkel kapcsolatban valamilyen állami támogatást remélnek.
Valószínűleg a kiskereskedelemben sem csak 4600 embert keresnek a cégek, ami a boltok 141 ezres számából kiindulva nem is mutatna olyan vészes helyzetet – írta a Blokkk.com szakportál. Ám az Aldi és a Lidl a csúcsgázsijaik mellett is százszámra hirdetik az állásokat, ami jelzi, hogy a KSH adatainál vészesebb a munkaerőhiány. Feltehetően azt azonban pontosan mutatják a hivatal számai, hogy 2012-höz képest háromszorosára nőtt a betöltetlen álláshelyek aránya a szektorban.
TATA: gyorsan le kell csapni a jelöltekre
„Üzleti szempontból az a legnagyobb probléma, hogy a megfelelő jelöltek megtalálása hosszú időbe telik” – válaszolta a Világgazdaság kérdéseire a TATA Consultancy Services szoftverfejlesztő. Ennek sokszor az a következménye, hogy a határidőket nem lehet jó előre jelezni. Mivel ezen a piacon nagy a verseny, az is nehezíti a helyzetet, hogy egy-egy jelöltnek egyszerre 3-5 álláspályázata is folyamatban van, és a jelöltek válogatnak a lehetőségek közül.
Ezért a toborzók és a HR-menedzserek közösen arra törekszenek, hogy a lehető legrövidebb idő teljen el a jelölttel való első kapcsolatfelvétel és az ajánlat között. Mivel nehéz megtalálni a jó jelölteket, nehezebb és egyben komplexebb munkaprofilokra keresnek munkavállalókat, ezért egyre többször kell külső segítséget kérniük, ami drágítja a toborzást. A TATA a megnövekedett pozíciószám miatt egyre több olyan programot vezetett be az elmúlt években, ahol nem a tökéletes jelöltet keresik, hanem egyre inkább az olyanokat, akik képesek lesznek a belső képzéseiken elsajátítani azokat a készségeket, amelyekre a munkában szükségük lesz.
