Tízből mindössze három ember zárta ki teljesen a külföldi munkavállalás lehetőségét, miközben minden második dolgozó hajlandó lenne más országba költözni néhány hónapra, vagy akár hosszabb időre is egy új lehetőség kedvéért. A többség azonban válogatós az állásajánlatokat illetően.
A magyar dolgozók 44 százaléka menne külföldre, 9 százalékuk néhány hétre, 11 százalék néhány hónapra, a válaszadók negyede pedig akár hosszabb időre is kiköltözne. A legtöbben Csehországból, Szerbiából, valamint Bosznia és Hercegovinából nyitottak a külföldi munkalehetőségek iránt, míg a legkisebb érdeklődés a Balti országoknál mutatkozott. A balkáni és a lengyel emberek hajlandóak hosszabb időre is külföldre költözni, a szlovák és a szlovén dolgozók pedig inkább a rövid távú lehetőségekre nyitottak.
A legnagyobb motivátor a munkaerő áramlás során a magasabb fizetés, de gyakori okként szerepel a karrierépítési lehetőség, az új munkatapasztalatok szerzése vagy a nyelvtudás fejlesztése.
A külföldi munka leginkább a diplomás emberek (54 százalék) számára érdekes, az érettségizett munkavállalók 45 százaléka menne el. Az alacsonyabb végzettséggel rendelkezőknek kisebb igényeik vannak a felkínált állást illetően, közel felük bármilyen munkát elvállalna. Ezzel szemben a magasabb végzettségűek hasonló területen dolgoznának más országban is, mint odehaza.
A külföldi munka iránt leginkább az informatika, az építőipar, az ingatlan, az adminisztráció, az ügyféltámogatás, a pénzügy, a bankügy, az egészségügy és a szociális ellátás területén dolgozó munkavállalók érdeklődnek - derül ki a Paylab.com közleményéből.
