Közélet

Bealkonyul a vegyestüzelésnek?

Folyamatosan szigorodnak a következő években a lakossági fűtési rendszerekre vonatkozó műszaki követelmények, amivel az energiafelhasználás hatékonyságának növelése mellett a levegőszennyezés csökkentését is el akarják érni a hatóságok – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) tájékoztatójából.

A tanulmány szerint a következő időszakban az újonnan vásárolt egyedi gázüzemű fűtőkészülékeknek – például az egy-egy helyiség fűtésére szolgáló konvektoroknak – és a szilárd tüzelésű kazánoknak is fokozatosan meg kell felelniük nemcsak a komolyabb energiahatékonysági, hanem a károsanyag-kibocsátási elvárásoknak is.

Így ez év tavaszától energiacímke kerül a szilárd tüzelésű kazánokra, és a gázkonvektorból is csak energiatakarékos, környezetkímélőbb terméket lehet majd árulni 2018 januárjától. Jövő év őszétől a gázüzemű, központi fűtés céljára szolgáló berendezésekből is csak az kerülhet a boltokba, amely megfelel a szigorúbb nitrogén-oxid-kibocsátási előírásoknak. 2020-tól a szilárd tüzelésű kazánoknak, két évvel később már az ugyancsak szilárd tüzelésű kályháknak is szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük, mint jelenleg - közölte a Magyar Nemzet.

Óriási gond a légszennyezés

A szigorítás oka, hogy óriási gondok forrása a légszennyezés. Mint az Európai Bizottság frissen publikált országjelentése megállapítja, Magyarországon a levegőminőség továbbra is aggodalomra ad okot. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint 2013-ban például csaknem 14 ezer olyan korai haláleset történt hazánkban, amelyet a légszennyező részecskék, az ózon, vagy a nitrogén-dioxid koncentrációja váltott ki. (A daganatos megbetegedések között hazánkban élen járnak a légzőszervi esetek.)

A vizsgálatok megállapították, hogy a lakossági fűtés a legnagyobb levegőszennyező. A Földművelésügyi Minisztérium adatai egyebek között azt is megmutatják, hogy napjainkban a kis méretű szálló por kibocsátásához legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá, csaknem hetven százalékkal. Lényegesen kisebb a korábban fő problémaforrásnak gondolt ipari károkozás, ami valójában a szennyezés csupán hét százalékáért okolható, illetve a közlekedés, ami a kibocsátás tizedét teszi ki. A szén-dioxid-szennyezés és a teljes energiafelhasználás majdnem negyven százaléka közvetlenül az épületek üzemeltetéséhez köthető, a háztartások ennek megközelítőleg a harmadáért felelnek.

légszennyezés szmog jogi szabályozás vegyestüzelés fűtés energiahatékonyság
Kapcsolódó cikkek