A szociáldemokrata politikus rámutatott, hogy a tagállamai közül igen kevesen teljesítik azt a vállalást, hogy a hazai össztermék (GDP) legkevesebb 2 százalékának megfelelő összeget fordítanak védelmi képessségeikre. Köztük van a súlyos válsággal küszködő Görögország is - tette hozzá a német diplomácia vezetője, megjegyezve: érdemes elgondolkodni azon, okos dolog-e a 2 százalékát a hadseregre fordítani, miközben az állam nem tudja kifizetni a nyugdíjakat. Nem biztos, hogy ez a politika nagyobb stabilitáshoz vezet Görögországban - mondta Sigmar Gabriel.
Az irány egyértelmű, senki sem vonja kétségbe, hogy a NATO-tagoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat, és az Egyesült Államok is joggal várja el európai partnereitől, hogy tegyenek többet saját biztonságukért, de el kell kerülni egy "fegyverkezési spirál" kialakulását, mert a nagyobb haderő nem vezet automatikusan nagyobb biztonsághoz.
Németország is vállalta, hogy a GDP 2 százalékára emeli védelmi kiadásait - a jelenlegi, a GDP 1,2 százaléknak megfelelő 37 milliárd euróról -, de ehhez 24-25 milliárd eurót kellene előteremteni, és "nem tudom, honnan szerezhetnénk ennyi pénzt, ha nagyszabású adócsökkentést is akarunk" - mondta Gabriel.
