A kormányfőt a külföldi egyetemeket érintő törvénymódosítási javaslattal összefüggésben kérdezték a CEU-ról.
A miniszterelnök azt mondta: "jó szándék fogja vezetni a magyar kormányt és bizonyára az Amerikai Egyesült Államok kormányát is, tehát nincs ok arra, hogy bárki ideges legyen".
"Majd tárgyalunk az amerikaiakkal, hogy ők mit szeretnének" - válaszolta a CEU jövőjét firtató kérdésre.
Vannak Magyarországon szabályok, amelyeket 27 külföldi egyetem - köztük a "Soros-egyetem" - nem tart be, ezeket kell most rendbe tenni - jelentette ki Orbán Viktor.
Már kedden szavazhatnak
A kormány kérésére már kedden szavazhat az Országgyűlés a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításáról - tartalmazza az előterjesztéshez hétfőn benyújtott, a parlament honlapján olvasható kivételességi javaslat.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett dokumentum szerint a kivételes eljárás keretében kedden lenne a javaslat összevont vitája, első napirendi pontként.
Az összegző módosító javaslatról is kedden szavaznának, a zárószavazás, a törvényjavaslat elfogadása is kedden lenne. Semjén Zsolt szerint a napirendi javaslat módosítását a törvényjavaslat mielőbbi elfogadásához fűződő kormányzati érdek indokolja.
[caption id="" align="alignright" width="768"]
CEU felirat az egyetem budapesti főépületén. Fotó: AFP[/caption]A házszabály szerint a kivételes eljárásban tárgyalásról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A kivételes eljárás elrendeléséhez a képviselők több mint felének szavazata szükséges.
A kormány által benyújtott törvényjavaslat értelmében a jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. Feltétel lesz az is, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön.
CEU: az országgyűlési képviselők ne támogassák a javaslatot!
A CEU memorandumot juttatott el az országgyűlési képviselőknek a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény tervezett módosításában felmerülő "komoly jogi és alkotmányossági aggályokról" - közölte a felsőoktatási intézmény hétfőn az MTI-vel. A dokumentumban azt kérik, a képviselők ne támogassák a törvényjavaslatot.
A memorandumban kiemelték: a törvényjavaslat nyomán a CEU-Közép-európai Egyetem (KEE) számára a további magyarországi működés lehetetlenné válna.
Mint írták, a javaslat aránytalanul korlátozza a tudományos élet és a tanítás szabadságát, a művelődéshez való jogot azzal, hogy a külföldi felsőoktatási intézményektől megköveteli, a székhelyük szerinti országukban is ténylegesen felsőoktatási tevékenységet végezzenek. Álláspontjuk szerint sérül az alkotmányban rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalma, s nyilvánvalóan konkrét intézményekre szabott, diszkriminatív szabályt tartalmaz a módosítás.
Emellett nem felel meg a jogalkotásról szóló törvénynek sem a javaslat, információik szerint sem hatásvizsgálat nem készült, sem társadalmi egyeztetés nem volt.
Annak érdekében, hogy a CEU folytathassa budapesti működését, a tervezett módosítás megkövetelné, hogy a CEU New York Államban is képzéseket indítson.
A magyar egyetem, a KEE, a továbbiakban nem nyújthatná amerikai egyetem képzéseit a felsőoktatási törvény alapján, tekintve, hogy a magyar egyetemek csak európai egyetemek programjait nyújthatnák, az OECD országok programjait nem.
A memorandumban kitértek arra is, hogy a CEU/Közép Európai Egyetem 2015-ben több mint 5,9 milliárd forint adót fizetett Magyarországon, s 3,5 milliárd forintot költött el. Ha a törvényjavaslatot elfogadják, megszűnhet az egyetem, veszélybe kerül 823 állás, kiesik közel 6 milliárd forint éves adóbevétel, a CEU/Közép Európai Egyetem nem Magyarországon fog elkölteni mintegy 3 milliárd forintot évente, s több száz magyar diákkal hagyja el az országot.
Kitértek arra is, hogy a tervezet szerint, a magyar alapítványi fenntartóval rendelkező felsőoktatási intézmény által alkalmazott munkavállalók nem mentesülnének a munkavállalási engedély megszerzése alól.
Mint írták, jelenleg Magyarországon csak két felsőoktatási intézménynek van magyar alapítványi fenntartója: a CEU-nak és az Andrássy Egyetemnek. Mivel utóbbi külföldi alkalmazottai főleg EU-s állampolgárok, ezzel szemben a CEU oktatóinak jelentős hányada amerikai vagy kanadai, ez a követelmény diszkriminatív módon, célzottan a CEU ellen irányul. A rendelkezés további, szükségtelen akadályt fog gördíteni az alkalmazottak felvétele elé.
Jelezték: a CEU és a Közép-európai Egyetem kurzusaira járó hallgatók nem kapnak automatikusan két diplomát, miközben csak egyért dolgoznak meg. Akik csak a CEU kurzusaira járnak, azok csak amerikai diplomát kapnak, míg, akik csak a KEE akkreditált programjaiban vesznek részt, azok csak magyar diplomát kapnak.
Kiemelték: a CEU Magyarországon külföldi felsőoktatási intézményként működik az Oktatási Hivatal által kiállított, külön engedély alapján, a felsőoktatási törvénynek megfelelően. A CEU súlyát a nemzetközi tudományos életben jól mutatja, hogy az elmúlt napokban több mint 73 ezer tudományos szakembertől és magánszemélytől kapott támogató üzenetet, beleértve 17 Nobel-díjast is, továbbá több, mint 1 ezer leveket és 30 ezer petíciót címeztek a kormánytisztviselők számára. A CEU fennmaradásáért felszólalók között szerepel a Magyar Tudományos Akadémia, Andrássy Egyetem, a Corvinus Egyetem, számos ELTE Tanszék és több szakkollégium. A CEU továbbra is minden, Magyarországon és az EU-ban lehetséges jogi úton küzdeni fog a törvényjavaslat ellen - közölték.
Véget ért a CEU melletti demonstráció
Ahogy arról lapunk is beszámolt, vasárnap a budapesti Kossuth téren ért véget a Közép-európai Egyetem (CEU) melletti demonstráció. A szervezők becslése szerint mintegy tízezres tömeg, valamint civil és oktatási szervezetek képviselői a kormány felsőoktatási törvényének tervezett módosítása ellen tiltakoztak, és a CEU-val fejezték ki szolidaritásukat. A szónokok arról beszéltek, hogy ez már akkora tömeg, amelyet a kormány nem hagyhat figyelmen kívül, amikor a jövő héten dönt a kérdésben.
