Új elnökök, régi problémák a csúcson

Az Európai Unió és a NATO vezetőivel folytatott csütörtöki eszmecserék után pénteken a szicíliai Taorminában a hetek szűkebb körében és kötetlenebb formában folytatódik a legfejlettebb ipari államok vezetőinek ismerkedési találkozója. A hét résztvevőből ugyanis négy új: Donald Trump amerikai és Emmanuel Macron francia elnök, Theresa May brit és Paolo Gentiloni olasz kormányfő. Az itáliai vendéglátóknak a legnagyobb nehézséget azonban az okozta, hogy az előzetes egyeztetéseken az amerikai szakértők semmiféle támpontot nem adtak, csak általánosságokban fogalmaztak. A Politico úgy értesült: két záróközlemény-tervezetet készítenek elő a házigazdák, s könnyen előfordulhat, hogy az utolsó pillanatig alkudoznak a szövegen. Mint Pierre Vimont volt washingtoni francia nagykövet megjegyezte, példa nélküli a hetek csúcstalálkozóinak történetében, hogy ilyen nehéz megállapodni az amerikaiakkal a közös nyilatkozat tartalmában. Az viszont már eldőlt, hogy a dokumentum sokkal rövidebb lesz, mint korábban, harminc oldal helyett csupán tízet terveznek, de nem az amerikaiak miatt, hanem abban a reményben, hátha több emberhez eljut az üzenet.

A napirend gazdag, de eltérők az érdekek. Az olaszok szeretnék a figyelem előterébe tolni a migrációs válságot, s elsősorban Afrika helyzetét. Meghívták az etióp, a kenyai, a nigériai és a tunéziai vezetőket is, hogy olyan stratégiát dolgozzanak ki ezen a szinten, amely úgy nyújt támogatást, hogy mérsékli az elvándorlási vágyat. A németek viszont – akárcsak a többiek – szeretnék kicsikarni Trumpból az ígéretet, hogy az Egyesült Államok nem lép ki a párizsi klímaegyezményből. A hétből hatan készek akár különnyilatkozatot is tenni elkötelezettségük megerősítésére.

Az orosz és a török kapcsolatokról kialakuló vitát színezi a szír és az észak-koreai válság taglalása, illetve általában a közel-keleti viszály áttekintése. A gazdasági kérdések, amelyek a hetek tanácskozásait uralni szokták, nem szorulnak háttérbe, a témák közül kiemelhető a jövedelmi egyenlőtlenségek tompítását célzó intézkedések megbeszélése, hiszen Trump részben ilyen irányú retorikájának köszönheti győzelmét, miközben Európában elülni látszik a populista hullám. Ami a kereskedelmet illeti, az amerikaiak miatt valószínűleg nem tudják meghaladni a húszak csoportjának (G20) és a hetek pénzügyminiszteri eszmecseréjéről kiadott nyilatkozat szövegezését, vagyis hogy nem zárkóznak el a protekcionizmustól, de szeretnék, ha a szabad helyett „tisztességes” kereskedelem járulna hozzá a gazdasági növekedéshez. Német részről jelezték, hogy a húszak júliusi hamburgi csúcstalálkozóján e kérdések napirenden maradnak.

Fed: kamatemelés és mérlegcsökkentés

Hamarosan jöhet az idei második kamatemelés, ha a gazdaság a várakozásnak megfelelően teljesít, és a döntéshozók megbizonyosodnak afelől, hogy az első negyedévi gyengülés csak átmeneti jelenség volt. Ezt az üzenetet szűrték ki a befektetők és az elemzők a szerdai lapzártánk után közzétett amerikai jegybanki (Fed) jegyzőkönyvből, amely a május eleji ülés vitáját tükrözi. A piac most arra számít, hogy június közepén 80 százalékos valószínűséggel 0,25 százalékkal feljebb csúszik a jelenleg 0,75–1,00 százalék közé eső irányadó kamatsáv. Az ülés résztvevői észrevételezték, hogy márciusban mérséklődött a személyes fogyasztási kiadások indexe, s annak magja is csökkent, azaz a kétszázalékos inflációs cél nem teljesül. Jelezték szándékukat, hogy még idén megkezdenék a 4,5 billió dollárra duzzadt Fed-mérleg szűkítését, s a kifutó értékpapírokból származó bevételek egyre kisebb részét fektetnék újra be, de a részletekről később döntenek.