Sikeres Brexitről szól az új brit kormányprogram

A 91 esztendős uralkodó által felolvasott tervezet 27 pontja közül nyolc kötődik a Brexit-folyamathoz.

Theresa May miniszterelnök márciusban aktiválta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely hivatalosan elindítja és szabályozza az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnési folyamatát, kétévi időtávlatot meghatározva a tárgyalásokra és a kilépés feltételeiről szóló megállapodás parlamenti ratifikációira. Ennek alapján a brit EU-tagság 2019 márciusában szűnhet meg.

A királynő által felolvasott törvényalkotási program szerint a Konzervatív Párt vezette kormány a brit EU-tagság megszűnési folyamatának sarkalatos törvényhozási elemeként a most következő parlamenti évadban jogszabályt alkot az uniós tagságot rögzítő, 1972-ben kelt csatlakozási törvény érvénytelenítéséről.

Ehhez kapcsolódik az uniós eredetű jogszabályok tömegének átvezetése a brit jogba – 19 ezer jogszabályról és rendelkezésről van szó -, és a brit jogalkotás kivonása Európai Unió bíróságának joghatósága alól.

Az uniós eredetű jogszabályok átvezetése után a brit parlament saját hatáskörében dönt majd arról, hogy e joganyag mely elemeit tartja továbbra is érvényben.

A törvényalkotási program hangsúlyozza, hogy a kormány a lehetséges legjobb megállapodásra törekszik az Európai Unióval a kilépési feltételekről szóló tárgyalásokon, és olyan törvényeket alkot, amelyekkel „sikerre vihető a Brexit-folyamat”.

A tervezet szerint a brit kormány hatáskörébe kerül a bevándorlás szabályozása, a nemzetközi szankciókról szóló döntéshozatal, a nukleáris biztonság, valamint a mezőgazdaság és a halászat szabályozása.

A bevándorlás szabályozásáról szóló törvénycsomag-tervezet központi eleme, hogy a brit EU-tagság megszűnése után London nem érvényesíti az unión belüli szabad mozgás alapelvét, az uniós tagállamok Nagy-Britanniában élő állampolgárai és családtagjaik jogi státusát onnantól a brit törvények határozzák meg.

A brit kormány azonban már korábban hivatalosan jelezte, hogy a brit EU-tagság megszűnése után is biztosítani kívánja az európai uniós tagországok Nagy-Britanniában élő állampolgárainak jogosultságait, de csak viszonossági alapon, vagyis úgy, hogy egyidejűleg az EU-társállamok is garanciát vállaljanak az uniós országokban élő brit állampolgárok jogosultságainak további érvényesülésére. Theresa May miniszterelnök álláspontja szerint erről a kilépési tárgyalások korai szakaszában kell egyezségre jutni az EU-val. Ez a kérdés volt a hivatalos tárgyalássorozat Brüsszelben tartott hétfői első fordulójának egyik fő napirendi pontja.

A brit kormány rendkívüli mértékben meggyengült helyzetben kezd hozzá az új törvényalkotási évadnak, a június 8-án tartott előrehozott választásokon ugyanis a Konzervatív Párt elveszítette addigi abszolút többségét az alsóházban.

Ebben a helyzetben a konzervatívok a tervek szerint a legnagyobb észak-írországi lojalista erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) frakciójával együttműködve kormányoznak tovább, mivel a két pártnak együttesen megvan az abszolút többsége.

A DUP-val kezdett együttműködési tárgyalások azonban még mindig nem zárultak le, és az észak-írországi párt épp a királynői beszéd előestéjén figyelmeztette a konzervatívokat arra, hogy ne vegyék magától értetődőnek a DUP feltétlen támogatását.

Az elhúzódó tárgyalások miatt halasztották szerdára az eredetileg tervezett hétfői időpontról a királynő parlamenti beszédét is. A ceremónia – tekintettel az idő rövidségére – ezúttal nélkülözte az ilyenkor szokásos színpompás külsőségeket, az uralkodó a díszszázad kísérte díszes hintó helyett autóval érkezett a parlamenthez, és beszédét az ünnepi uralkodói viselet helyett hétköznapi öltözetben olvasta fel. A királynő a hagyományoktól eltérően nem viselte a koronát sem.

A konzervatívok és a DUP együttműködésének első próbája jövő szerdán várható, amikor az alsóház szavaz a most beterjesztett törvényalkotási programról. Ez bizalmi szavazásnak számít, és ha az alsóház elveti a programot, a kormánynak Theresa May miniszterelnökkel együtt le kell mondania.