Megjelent az első egységes csomagolású cigaretta a dohányboltokban Magyarországon, ezt az unióban elsők között nálunk vezetik be– mondta lapunknak Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára. A csomagoláson semmilyen díszítőelem nincs, csak a márkanevet és a típust jelölhetik, egészségvédő figyelmeztetések mellett. A cigarettát 2019. május 20-ig lehet forgalmazni a korábbi csomagolással, utána csak márkajelzés nélküli, egységes betűtípussal feliratozott dobozban lehet árulni. Ettől azt várják, hogy az eddigi hatásos intézkedésekhez hasonlóan tovább csökken a dohányosok száma Magyarországon.
A tüdőgyógyászok örülnek az új dobozoknak
Mucsi János tüdőgyógyász, a Szövetség a Dohányzás Visszaszorításért Egyesület elnöke örül az új dobozoknak. Az EU-ban cigarettát reklámozni évek óta tilos, az egységes dobozokkal pedig még nehezebb lesz a fogyasztókért folytatott verseny a dohánygyáraknak, hiszen a csomagolás számít a vásárlásnál, segíti az eladást.
„A cigaretta a marketing egyik csúcsa: büdös, bizonyítottan káros és mégis nagyon drágán el tudják adni – hangoztatta Mucsi. – Ha a dobozon elrettentő képek vannak, megvan az esély, hogy lesz, aki elgondolkodik: buta és veszélyes dolog, amit csinál, és talán eszébe jut a leszokás is. Unalmas dobozban, márkajelzés nélkül a státusszimbólum-értéke csökken a ciginek, ez abban segíthet, hogy kevesebben szokjanak rá, hiszen cigarettázni még kevésbé lesz menő dolog. A dohányzásellenes tevékenység pártfüggetlen, mindenesetre az elmúlt években az Orbán-kormány hatékonyabb intézkedéseket hozott, mint az összes korábbi kabinet együttvéve.
A dohányárusító helyek száma 43 ezerről 6 ezerre csökkent, az áremelések, a nem dohányzók védelme a társadalom dohányzással kapcsolatos hozzáállásán is alapvetően változtatott. Egyre inkább megbélyegzett az, aki dohányzik, ciki tevékenység lett, és egyre jobban értik az emberek, hogy kockázatos. Főként azok tették le a cigit, akik élvezeti szinten dohányoztak. Az erősen nikotinfüggő dohányosoknál ez nem elég, komoly elhatározás és legtöbbször orvosi segítség is kell” – mondta a tüdőgyógyász.
Aki erős dohányos, vizsgáltassa meg magát!
Világ- és európai szinten, de hazánkban is a tüdőrák okozza a legtöbb halálesetet. A statisztikai adatok szerint 1945 óta tízszeresére nőtt a tüdőrákosok száma hazánkban. Sokan nem értik, hogy akkor miért nem kötelező szűrővizsgálat már Magyarországon a tüdőszűrés.
Nincs összefüggés?
A tüdőszűrést egy fertőző betegség, a tbc kiszűrésére vezették be Magyarországon, és ez a vizsgálati módszer nem is alkalmas a tüdődaganat kiszűrésére, éppen ezért 2003 óta csak a magas kockázatú munkakörökben és ott kötelező, ahol sok a tébécés beteg. Azzal az ernyőfényképpel, ami tüdőszűrés alkalmával készül, nem lehet olyan stádiumban felfedezni a daganatos elváltozást, ami a gyógyítás szempontjából még idejében van. Amerikában és Hollandiában azonban már kutatásokkal bizonyították, hogy alacsony dózisú CT-vel a gyógyítható méretű daganatokat is ki lehet mutatni, ezért az 50 fölötti erős dohányosoknak azt javasolják, hogy ilyen vizsgálatra menjenek. Több megyei kórházban, de az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben is létezik erre program hazánkban, amire csak be kell jelentkezni, és az erős dohányosoknak ingyenesen elvégzik a vizsgálatot.
A tüdő-, illetve gégedaganat és a dohányzás összefüggéséről sokan tudnak, de arról kevesebben, hogy a cigarettafüst rákkeltő anyagai mindenütt okozhatnak tumort, ahova bejutnak. A szájüregi, a vastagbél-, a hólyag- és az emlődaganatok jelentős részéért is a dohányzás a felelős.
A nikotin gyorsan alakít ki összetett függőséget
Függő dohányosnak tartják a szakemberek azt, aki naponta tíz szálnál többet szív el és az ébredés után egy órán belül rágyújt. Magyarországon a lakosság 38 százaléka dohányzik, 15 százaléka korábban dohányzott, de már leszokott, és csupán 47 százalék azok számaránya, akik sohasem cigiztek. A nők és a férfiak napi átlag cigarettafogyasztása is az uniós átlag felett van, sok az erős dohányos nálunk.
„A nikotin nagyon gyorsan összetett függőséget alakít ki – mondta Mucsi János. – A mindennap rágyújtó nőknél átlagosan három hét, férfiaknál 120 nap kell a függőség kialakulásához. A rászokás veszélye 20 éves korig a legnagyobb. A dohányos felnőttek 90 százaléka 18 éves kora előtt szokik rá a cigarettára.”
A kátrány és a szén-monoxid gyulladásokat okoz a szervezetben és rákkeltő, mégis a nikotin a veszélyesebb, ez az az anyag ugyanis, ami függővé tesz, vagyis a nikotinadagjáért fogyasztja el a dohányos a cigit, és a függőség miatt szabadul nehezen tőle. Elő tudnának már állítani nikotinmentes cigarettát is, a dohánylobbi azonban nem hagyja bevezetni, mert sokkal könnyebb lenne ugyanis leszokni róla.
Van még tartalék a leszokás segítésében
Tele van az internet leszokást segítő csodaszerekkel és különböző terápiákkal.
A hozzáértők szerint azonban az e-cigi nem segít, és csak a gyógyszertári készítmények megbízhatóak, erős dohányosoknak pedig orvosra is szükségük van a sikerhez.
„A leszokást segítő kezelésnek van pszichés és gyógyszeres része is, amely együtt lehet igazán hatékony – mondta Mucsi János. – A komplex kezelés 30–40 százalékban hosszú távú sikert hoz, és csak az első két hét nagyon nehéz, vagyis aki eltökélt, képes letenni a cigarettát. Nagy baj, hogy az OEP nem támogatja a leszokást segítő eszközöket és a gyógyszert legalább annyira, hogy egy sodrott cigaretta havi adagjának árából, 5-7 ezer forintból ki lehetne fizetni. Jelenleg 15-20 ezer forintba kerül, ha valaki nikotinpótló készítményt vagy gyógyszert vesz. Angliában például orvosi utasítással ingyenesek ezek a szerek. A mi elképzelésünk szerint, ha egy százalékkal drágítanák a dohánytermékeket, és azt egy leszokást segítő nemzeti programra fordítanák, az nagyon sokat jelentene. Ráadásul a dohányosok saját maguk fizetnék meg a leszokásuk költségeit.”
Az is probléma, hogy nem minden tüdőgondozóban van leszokást segítő program, ahol pedig van, ott is csak heti négy órában, rendszerint munkaidőben. Mucsi János szerint ehhez nem feltétlenül szükséges szakorvos. Szerinte ki lehetne bővíteni a leszokást segítő programot nyugdíjas orvosok bevonásával, ha pedig lennének támogatott gyógyszerek is, azzal nagyot lehetne előrelépni.
Szigorítanak, ahogy tudnak
Rétvári Bence azt mondta: minden európai országban – általában sikerrel – keresik a megoldást arra, hogy kevesebb dohányos legyen. Svédországban és Svájcban magasabb egészségbiztosítást fizet, aki dohányos, és vannak olyan egészségügyi beavatkozások, műtétek, amelyeket dohányosoknak el sem végeznek. 2020-tól újabb szigorítás lép életbe: onnantól ízesítő anyagokat, mentolt, aromákat nem lehet a dohányhoz keverni. Így a megtermelt dohány egy nagy részét fel sem lehet dolgozni, mert ezek nélkül élvezhetetlen minőségű, alkalmatlan a fogyasztásra. A cél az, hogy a különféle dohánytermékeket ne tehessék vonzóvá vagy kívánatossá, illetve az emberek ne szokjanak rá a dohányzásra.
