Netanjahu is bezáratná az al-Dzsazírát

Jeruzsálem az elmúlt évek egyik legfeszültebb időszakát éli át, amióta a palesztinok tüntetésekbe kezdtek a Mecsetek tere körül életbe léptetett fokozott izraeli biztonsági intézkedések ellen tiltakozva, s az események széles nyilvánosságot kaptak, egyebek közt az al-Dzsazíra riportjai révén.

„Az al-Dzsazíra hálózat folytatja az erőszak szítását a Templomhegy körül” – írta Netanjahu a Facebook közösségi portálon, héber nyelvű bejegyzésében.

A katari központú tévéhálózat egyelőre nem ragált az izraeli kormányfő vádjaira.

A palesztin tüntetők és az izraeli biztonsági erők közötti jeruzsálemi összetűzések, amelyekben a múlt hét végén három izraeli és négy palesztin vesztette életét, aggodalmakat váltottak ki a nemzetközi közösségben.

„Több ízben is beszéltem az igazságszolgáltatási szervekkel, követelve, hogy zárják be az al-Dzsazíra jeruzsálemi irodáját. Amennyiben ez jogértelmezési okokból nem történik meg, úgy mindent meg fogok tenni, hogy megalkossuk azt a jogszabályt, amely az al-Dzsazíra Izraelből való kiutasításához szükséges” – tette hozzá Facebook-posztjában az izraeli vezető.

Izrael és a muzulmán országok viszonya az elmúlt napokban rendkívül feszültté vált azon biztonsági kapuk és térfigyelő kamerák miatt, amelyeket a hatóságok Jeruzsálem óvárosában, a Mecsetek terére vezető utakon állítottak fel egy rendőrök ellen két hete végrehajtott gyilkos támadást követően. A muzulmán vezetők a szent hely status quójának megsértésével vádolják Izraelt.

A zsidók által Templom-hegynek nevezett Mecsetek terén áll az iszlám harmadik legszentebb imahelye, az al-Aksza mecset, de a tér a zsidó vallás számára is kiemelkedően fontos, mert az ókorban itt állt az ő legszentebb helyük, a jeruzsálemi Szentély. Izrael az 1967-es háborúban elfoglalta Kelet-Jeruzsálemet, az al-Aksza mecset környéke azonban a történelmi megállapodások értelmében Jordánia gondnoksága alá került, és a szent hely körüli békét a kényes status quo megőrzésével igyekeznek biztosítani.

Az al-Dzsazírát a szomszédos Egyiptomban már betiltották, még 2014-ben, amikor stábjának három tagját hétévi börtönre ítélték és bezárták a tévé kairói irodáját.

Az elmúl hetekben a Katar ellen szankciókat foganatosító arab országok vették be követeléseik közé, hogy Katar zárja be az arab világban rendkívül népszerű, műholdas sugárzású tévéhálózatot. Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom azzal vádolják a kicsiny arab monarchiát, hogy szélsőséges csoportokat finanszíroz, beavatkozik belügyeikbe és jó kapcsolatokat ápol Iránnal, amelyet a terrorizmus egyik fő támogatójának tartanak.