A Forsa közvélemény-kutató intézet adatai szerint a kampány egyetlen kancellárjelölti televíziós vitája 6,8 millió választó döntését befolyásolhatja, ami a 61,5 millió választópolgár 11 százaléka. Merkel és Schulz vitáját a választók 48 százaléka akarja látni, a bevezetővel együtt 95 perces vasárnap esti műsor nézettsége így jelentősen meghaladhatja a 2013-ban – Angela Merkel és az akkori SPD-s jelölt, Peer Steinbrück részvételével – tartott előző vita 18 milliós nézettségét.
A vitát megnézni tervező 48 százalék körében leginkább a legfiatalabbak döntését befolyásolhatja a kancellárjelöltek egyetlen összecsapása: a 18-20 év közöttiek 50 százaléka érzi úgy, hogy döntését meghatározhatja a CDU/CSU jobbközép pártszövetség 12 éve hivatalban lévő jelöltje és a szociáldemokrata kihívó televíziós szereplése.
Forrás: AFP
A Forsa mérése szerint a bizonytalan szavazók aránya 26 százalékos. Közülük majdnem minden második, 43 százalék gondolja, hogy a Tévépárbaj (TV-Duell) című műsor befolyásolja majd, hogy elmennek-e szavazni szeptember 24-én, vagy hogy melyik pártot támogatják a választáson.
A műsort a két országos közszolgálati televízió – ARD, ZDF – és a két legnagyobb országos kereskedelmi televízió – RTL, SAT1 – közvetíti majd élőben. A négy csatorna kezdeményezte, hogy újítsák meg a vitaműsor formátumát, a többi között volt szó arról, hogy amerikai mintára hívjanak meg nézőket a stúdióba, és a négy műsorvezető ne együtt üljön a jelöltekkel szemben, hanem két párt alkotva, két 45 perces blokkban faggassák Merkelt és Schulzot.
Angela Merkel képviselői azonban a tárgyalásokon elutasították a javaslatokat, és világossá tették, hogy a kancellár csak akkor vesz rész a vitán, ha minden marad a régiben. A Der Spiegel című hírmagazin a legutóbbi, hét végi számában azt írta, hogy a kancellár nevében tárgyaló kormányszóvivő, Steffen Seibert – a ZDF korábbi híradós műsorvezetője – még volt kollegái szerint is igen nyersen és arrogánsan viselkedett, és a szervezők végül a kancellári hivatal „zsarolása” miatt kénytelenek voltak ejteni a formátum megújítására kidolgozott terveket. A Merkel-kampány emellett azt is mereven elutasította, hogy ne egy, hanem két kancellárjelölti vita legyen, pedig Martin Schulz szívesen vállalt volna egy második összecsapást.
A Der Spiegel szerint az SPD-nél úgy látják, a kancellárjelölti vita az utolsó esély arra, hogy a párt ismét lendületbe jöjjön és ledolgozza a választói támogatottságban a CDU/CSU-val szemben mutatkozó mintegy 15 százalékpontos hátrányát.
Martin Schulz környezetében azt mondják, hogy a vitát szánják a „stratégiai fordulópontnak”. Eddig az idén elveszített tartományi választások miatt csalódott bázis mozgósítására törekedtek, a kampánynak a tévévitával kezdődő utolsó szakaszában pedig a bizonytalanokat célozzák meg. Azzal számolnak, hogy „nyerő téma” lehet a védelmi és fegyverkezési politika ügye, az oktatáspolitika és a nyugdíjak kérdése.
Merkelnek leginkább vesztenivalója van. Környezetében megelégednének azzal, ha a vita nem rontaná a megítélését, és még azt is sikerként könyvelnék el, ha az összecsapás révén az SPD választói támogatottsága csak kismértékben emelkedne. A legfontosabbnak azt tartják, hogy a népszerűség-növekedés ne legyen tartós.
A Forsa szerdai adatai szerint a CDU/CSU a szavazatok 38 százalékát gyűjtené össze, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás. A Merkel vezette pártszövetség támogatottsága így nem változott az egy héttel korábbihoz képest. Stagnál az SPD-is, továbbra is 24 százalékon áll. A többi nagy közvélemény-kutató cég és intézet mérései alapján a CDU/CSU 37-40 százalék között, az SPD pedig 22-24 százalék között áll.
Az előző, 2013-ban tartott választáson a CDU/CSU a szavazatok 41,5 százalékát szerezte meg, az SPD – az eddigi koalíciós társ – 25,7 százalékkal a második helyen végzett.
