A húsz éve alapított orosz Kaspersky Lab idén tavasszal indított Earth 2050 projektjével a jövőt érintő kihívásokra irányítaná a figyelmet, de azt is szeretné megérteni, hogy a felhasználók mit tartanak reális és pozitív jövőképnek. A vállalat adatai szerint a program sikeres: az elmúlt kilenc hónap során több mint egymillió oldalletöltést ért el. Az oldalon tucatnyi világváros – köztük Barcelona, Berlin, Dubaj, Moszkva, New York, Peking, Tokió és Varsó – életét a következő évtizedekben várhatóan meghatározó elképzelés szerepel.
És hogy milyennek képzelik a jövőt? Washingtonban technológiavezérelt okosotthonok, Tokióban robotrendőrök, Moszkvában pedig dróntaxik tehetik egyszerűbbé az életet a projektben szereplő elképzelések szerint. Sanghaj virtuális várossá válhat a kiterjesztett valóság széles körű alkalmazásán keresztül, ennek lényege, hogy az információk egy virtuális szemüveg vagy lencse segítségével tetszőlegesen elrejthetők vagy megjeleníthetők lesznek.
Forrás: Kaspersky
New Yorkból indulhat ki a következő gazdasági forradalom, amely a hagyományos karrierutakat is nagyban átrendezheti. A multinacionális vállalatok súlyát egyre inkább a kisvállalkozások és a szabadúszó vállalkozók vehetik át a világgazdaságban.
Gyökeresen átalakulhat a közlekedés is. A városokban autonóm járműveknek kijelölt zónák jöhetnek létre, az automatizált közlekedési rendszer révén pedig eltűnhetnek a közlekedési táblák és jelzések.
Tömegessé válhatnak a személyes adatokat tartalmazó biocsipek, ami az egyszerű beazonosítás révén hozzájárulhat a bűncselekmények visszaszorulásához. Az emberi szervezetbe ültetett technológia az egészségügyet is forradalmasíthatja: a szervezet működését figyelő bioimplantátumok a betegségmegelőzésben és az egészségügyi rendszer kiadásainak optimalizálásában is segíthetnek. Ha helytállók az elképzeléseik, az okos kontaktlencsék és az érzelmeket tökéletesen imitáló mesterséges intelligencia korszaka várható.
Nem csak előremutató, pozitív jövőkép szerepel ugyanakkor a projektben. Sok felhasználó szerint a következő évtizedek során a Déli-sark elvesztheti védett státuszát a Föld még kiaknázatlan nyersanyagaiért folyó versenyben. A növekvő populáció és élelemhiány következtében pedig járványszerű éhséglázadások söpörhetnek végig a bolygónkon.
