Nem csoda, hogy a magyar labdarúgók rendszerint a tévékészülékek előtt ülve követik nyomon a Bajnokok Ligája eseményeit, s még a második számú kupasorozat, az Európa-liga csoportköréig se jutnak el. Az NB I.-ben a játékosok átlagos piaci értéke 288 ezer euró, a szomszédos, illetve a régiós országok bajnokságai közül ennél csak Szlovéniában (204), illetve Szlovákiában (196) alacsonyabb ez a mutató. Igaz, az e tekintetben megelőzött futballnemzeteknek van sztárjátékosuk külföldön: a szlovákoknál a 40 millió euróra taksált Marek Hamsik a Napoli középpályása, a szlovén Jan Oblak piaci értéke pedig 50 millió euró, és ő az Atlético Madrid kapusa. Ehhez képest honfitársaink közül ennek az összegnek a töredékével, 4,5 millió euróval is éllovas lehet holtversenyben Gulácsi Péter (Red Bull Leipzig) és Nikolics Nemanja (Chicago Fire).
Fotó: Veres Viktor
Ukrajnában átlagosan 939 ezer euróra becsülnek egy élvonalbeli futballistát, noha a Dinamo Kijevben szereplő Kádár Tamás ezt is felfelé húzza a maga 2 millió eurós értékével; az NB I.-től fényévekre van az északkeleti szomszéd Premjer-ligája. Mint ahogy az osztrák Bundesliga (666) is más kávéház, itt leginkább a még csak 17 éves Szoboszlai Dominikra lesz érdemes figyelnünk, aki máris profi szerződést kapott Salzburgban.
Ma még Horvátország is elérhetetlen messze van a játékosok piacképessége terén, pedig a 2016–17-es szezonban Futács Márkó 18 találattal még a gólkirályi címet is elhódította a Hajduk Splitben. A piaci értékek alapján a lengyel és a szerb bajnokság megelőzése lehetne reális cél hazánkban két-három éven belül, előbbiben 320, utóbbiban 332 ezer eurót ér ma egy futballista.
Sokaknak szemet szúr, hogy a hazai mezőnyben a Puskás Akadémiának 12 légiósa van, de jelenleg a Ferencváros és a Haladás is alkalmaz 10-10 külföldit. A magyar élvonalban szereplő 314 futballista közül összesen 97 valamely más nemzet képviselője, ez 30,4 százalékos aránynak felel meg. Bár kétségkívül bosszantó, ha a tehetséges fiatalok helyett délszláv vagy épp afrikai légiósok alkotják egy-egy gárda gerincét, az arány nemzetközi összehasonlításban nem számít kirívónak. A vizsgált tíz bajnokság közül Szlovákiában (34,9), Lengyelországban (35,9) és Szlovéniában (37,5) is nagyobb szerepet kapnak a külföldiek. De mivel a piaci átlagérték szerinti lista utolsó négy helyezettjéről beszélünk, mégiscsak kifizetődőbbnek tűnik a hazai magra építeni.
Van egy lista, amelynek élén a magyar NB I. áll: 26,3 évvel nálunk a legmagasabb az átlagéletkor. Bár a válogatott elmúlt évtizedében vezéregyéniségnek számító, április 1-jén már 42 éves Király Gábort, az április 22-én a 39-et betöltő Gera Zoltánt vagy a július 1-jén 35 esztendős Juhász Rolandot a magyar bajnokságban ma sem kell félteni, mihamarabb vérfrissítésre van szükség.
