Brüsszel megvitatta a Brexit utáni kapcsolatokat

A képviselők a Bizottság elnökével és az EU főtárgyalójával folytatott keddi vitában hangsúlyozták, hogy a jövőbeli kapcsolatok szempontjából egy társulási megállapodás lenne a megfelelő forma. Kiemelték, hogy

bármilyen, a jövőbeli kapcsolatokra vonatkozó megállapodásnak tiszteletben kell tartania az EU egységét, a közös piacot, a négy szabadságot, és úgy kell megőriznie az Unió jogrendjét, hogy nem ad lehetőséget arra, hogy a másik fél kedvére válogathasson az előnyök és kötelezettségek között.

Jean-Claude Juncker szerint a brit kormánynak még világosabbá kell tennie az álláspontját ahhoz, hogy egyetértésre jussnanak a jövőbeli viszony kérdéséről.

A bizottság elnöke leszögezte: különösen fontos, hogy London konkrét tervekkel álljon elő az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti határokra vonatkozóan. Mint mondta, az ügyben a bennmaradó uniós tagállamok egységesen és szilárdan támogatják Írországot. Hozzátette, nem lehet egyszerre kilépni és bennmaradni, a britek nem „mazsolázhatják ki” a belső piaci tagságnak csak bizonyos, számukra előnyös elemeit.

Ketyeg az óra, mindössze egy év van hátra. Itt az ideje, hogy a szavakat szerződésekbe, a vállalásokat egyezményekbe foglaljuk, a jövőbeli kapcsolatokról szóló javaslatokat és kívánságokat pedig működőképes megoldásokká formáljuk

- fogalmazott Juncker.

Juncker a felszólalása alatt közbekiabáló brit euroszkeptikus képviselőknek azt mondta, eljöhet még a pillanat, amikor az Egyesült Királyság megbánja a döntését.

Az EU soros elnökségének képviseletében Monika Panajotova bolgár miniszterhelyettes rámutatott: kritikus szakaszba jutottak a Brexit-tárgyalások, így mihamarabb előrelépésre van szükség a határidők teljesítése érdekében, de ehhez fontos lenne részletesebben megismerni a brit elképzeléseket.

Elmar Brok néppárti EP-képviselő úgy vélekedett, hogy a tárgyalások pusztán a „kárenyhítésről” szólnak, a folyamatnak ugyanis kizárólag vesztesei lehetnek.

A szociáldemokrata Roberto Gualtieri aláhúzta, hogy az Európai Parlament jórészt egyetért a többi uniós intézménnyel a tárgyalások főbb kérdéseiben, azonban úgy látják a legnagyobb frakciók, hogy egyfajta társulási egyezményt kellene kötnie az EU-nak az Egyesült Királysággal, mely kiegyensúlyozott a jogok és a kötelezettségek tekintetében.

Guy Verhofstadt az EP Brexit-ügyi főtárgyalója kijelentette: mielőbb egyeztetést kell kezdeni egy „tisztességes, átfogó és mélyreható” társulási megállapodásról.

Schöpflin György fideszes képviselő arról beszélt, hogy a Brexit-népszavazás felszínre hozta az Egyesült Királyságon belüli „mély megosztottságokat”, és arra is figyelmeztetett, hogy ha ezekre nem találnak megoldást, akkor tovább fog mélyülni a válság, ami azt jelenti, hogy az ország „nehézkes” partner lesz az EU számára.

A képviselők szerdán fognak szavazni egy ötpárti határozattervezetről, amelyben az EP felvázolja a jövőbeli kapcsolatrendszerre vonatkozó elképzeléseit. A sajtó szerint ez a dokumentum jobban egybevág a brit kormány terveivel, mint az Európai Tanács elnöke által múlt héten közzétett, még elfogadásra váró tárgyalási irányelvek. Kiemelték: a jövőbeli társulási egyezményről szóló szöveg bizonyos részeiben „békülékenyebb”, mint a brit javaslatokat lesöprő, „jóval minimalistább” tanácsi tervezet.

Egyes szakértők szerint ezen nézetkülönbségek végül „intézményközi rivalizáláshoz” vezethetnek, és ezt az Egyesült Királyság a maga javára fordíthatja.