Nagy-Britannia öt legnagyobb gazdasági lobbiszervezete a kilépésről döntő népszavazás második évfordulóját használta fel arra, hogy figyelmeztesse a kormányt: vészesen fogy az Európai Unióból való kilépés feltételeinek megtárgyalására szánt idő, megállapodás híján pedig „a vállalatok kénytelenek lesznek életbe léptetni a legrosszabb forgatókönyveket, ami a brit gazdaságnak több milliárd fontjába, több ezer munkahely és az emberek megélhetési forrásainak az elvesztésébe kerülhet” – írták a kormányfőnek küldött levelükben.
A Brexit körüli bizonytalanságok miatt a maradó 27 EU-tagállam nagyvállalatainak a fele máris visszafogta nagy-britanniai befektetéseit. A chicagói székhelyű Baker & McKenzie multinacionális jogi iroda 800 cégvezető megkérdezésével készült felméréséből az is kiderült, hogy a háromnegyedük azt szeretné, ha Brüsszel engedményeket tenne Londonnak a jövőbeni széles körű kereskedelmi kapcsolatok érdekében, kétharmaduk támogatja a szabadkereskedelmi megállapodást a két fél között, 45 százalékuk pedig egy közös vámuniót.
Egyértelmű, hogy – különösen a német vállalatok szerint – ártani fog az üzletnek a Brexit
– mondta a Reutersnek a jelentést értékelve Anahita Thoms, az iroda kereskedelmi partnere. A német iparszövetség a múlt héten figyelmeztetett, hogy a megállapodás nélküli kilépés katasztrofális következményekkel járna, a Siemens és a BMW pedig az Airbus európai repülőgépgyártó konzorciummal együtt gyakorlatilag megfenyegette May kormányát, hogy ebben az esetben kivonul az országból, ami több tízezer munkahely megszűnését vonná maga után.
Megkongatta a vészharangot hétfőn az Európai Bankhatóság (EBH) is. Az EU bankfelügyeleti szerve szerint a nagy-britanniai székhelyű pénzintézetek nem készültek fel megfelelően a megállapodás nélküli Brexitre, ezért sürgősen életbe kell léptetniük a vészforgatókönyveket, hogy ne veszélyeztessék a pénzügyi stabilitást Az EBH úgy véli, komoly esély van arra, hogy Nagy-Britannia kilépéséig, vagyis 2019 márciusáig nem lesz ratifikált megegyezés, és „nincs idő arra, hogy várjanak, és meglássák, mi lesz” – mondta a Politicónak Piers Haben igazgató. Az EBH, amely maga is átköltözik a Brexit miatt Londonból Párizsba, arra is felhívta az érintett pénzintézetek figyelmét, hogy nem számíthatnak állami segítségre, ha a halogatásuk miatt bajba kerülnek.
Egy név nélkül nyilatkozó, magas rangú bankvezető ezzel kapcsolatban azt mondta az internetes újságnak, hogy a nagy pénzintézeteknek „nincs szükségük ébresztőre, mert készen állnak arra, hogy egész tevékenységüket áthelyezzék – de ezt addig nem fogják megtenni, amíg be nem bizonyosodik, hogy kénytelenek rá”.
A csütörtökön és pénteken tartandó uniós csúcsnak eredetileg az lett volna a feladata, hogy jóváhagyja a brit kilépés feltételeit, így megnyílt volna az út a jövőbeni gazdasági kapcsolatok kidolgozására. A tárgyalások azonban zsákutcába jutottak, március óta gyakorlatilag semmiféle eredményt nem sikerült elérni.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
