A magyar népesség 25,6 százaléka élt 2017-ben szegénységtől vagy társadalmi kirekesztettségtől fenyegetetten. A probléma a nők 26,1 százalékát érintette, míg a férfiak körében ugyanez 25 százalékot tett ki. A 18 évnél fiatalabbak 31,6 százaléka, míg a 65 évnél idősebbek 16,8 százalékának kellett megküzdenie a jelenséggel – derül ki az statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb adataiból.
A hivatal infografikája, amelyen egyébként az Európai Unió többi országának az adatai is láthatók, megmutatta emellett azt is, hogy a felnőtt korú munkavállalók, illetve munkanélküliek milyen arányban voltak érintettek: amíg az alkalmazottak 19 százaléka nélkülözött, addig a munkanélküliek túlnyomó többsége, azaz a 73,1 százaléka volt ennek kitéve.
Ahogyan arról már korábban írtunk, a Magyarországra vonatkozó adatok sokat javultak az elmúlt években, hiszen 2013-ban még 27,8 százalékon állt a nélkülözők aránya szintén az Eurostat szerint. Ez önmagában viszont még nem elég, hiszen a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség még így is 2 503 936 magyart érintett a statisztikai adatok szerint.
Fotó: Marjai János
A magyar valóság: ebből adódott a gond
Nem árt tisztázni, hogy a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség pontosan miből fakad, vagyis az Eurostat milyen szempontokat vett figyelembe ezzel kapcsolatos statisztikája elkészítésekor:
Ha valakinél a fentiek közül egy is teljesül, akkor statisztikailag beleesik ebbe a statisztikai kategóriába.
Ez alapján érdekes lehet a Központi Statisztikai Hivatal 2017 -es átlagbérekre vonatkozó kimutatása. Eszerint ebben az évben a bruttó átlagkereset 297 000 forint volt, amely nettó 197 500 forintnak felelt meg. A családi kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 205 400 forintot tehetett ki. A magyar bérnövekedéseket tekintve ez egyébként egy erős év volt, miután január kivételével
minden hónapban kétszámjegyű növekedést mutattak a keresetek.
A keresetek mellett érdemes tisztában lenni az mértékével is. Az év egészében az élelmiszerekért 2,8 százalékkal kellett magasabb árat fizetni. A legnagyobb mértékben 2017-ben a szeszes italok és a dohányáruk drágultak. Az egyéb cikkek ára átlagosan 3,6, a szolgáltatásoké 1,5, a háztartási energiáé 0,8, a ruházkodási cikkeké 0,5 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni tavaly.
Végül ami a munkaintenzitás kapcsán elmondható, hogy tavaly éves szinten rekordszintű volt a foglalkoztatási ráta (68,2 százalék). Azaz 2017-ben a foglalkoztatottak átlagos létszáma elérte a 4 millió 421 ezer főt, amely összesen 70 ezerrel haladta meg a 2016-os adatokat.
Ezért fontos a szegénység vizsgálata
A fenti makrogazdasági adatok nem rosszak, sőt, de a statisztikák szerint mégis minden negyedik magyart eléri a szegénységtől és társadalmi kirekesztettségtől való félelem. Ez az EU-ban is komoly probléma, hiszen 112,9 millió lakosát érinti. Az Eurostat néhány érdekesebb adata pedig még inkább alátámasztja ezt. A 2017-es becsült adatok szerint:
Az EU átlag jobb ugyan, de nem sokkal
Az EU átlagát tekintve (22,5 százalék) nem annyira vészesek a magyar számok. Igaz, az összes arányt tekintve lemaradásban voltunk: az EU-s országokban élő nők 23,3 százaléka, a férfiak 21,6 százaléka élt nélkülözésben. A 18 év alattiak 24,5 százalékát, a 65 év felettieknek 18 százalékát érintette a szegénység. És jobb eredmény született az EU-ban a munkavállalókat, illetve a munkanélkülieket tekintve is – előbbieknek a 12,3 százaléka, míg utóbbiaknak a 64,7 százaléka küzdött szegénységgel és kirekesztettséggel.
