BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Ha lassabban is, de teljesítjük az uniós elvárásokat

Amíg a hulladék újrahasznosításában nem vagyunk elég jók, és a halálos közúti balesetek arányait tekintve is elmaradunk az uniós céltól, addig a zajszennyezettségünkre nem panaszkodhatunk – többek között ez derült ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből.

Az EU nemrég elhatározta, hogy Fenntartható városok és közösségek (Sustainable Development Goal – SDG) elnevezésű programjával eléri a tagországok körében, hogy azok javítsák polgáraik életminőségét, fenntartható közlekedést hozzanak létre és a káros környezeti hatásokat is enyhítsék. Az Eurostat legfrissebb statisztikája most azt szedte össze, hogy az SDG legfontosabb területein hogyan álltak a tagországok 2016-ban. A hivatal ennek kapcsán alapvetően három fontos területet vizsgált:

  • a kommunális hulladék újrahasznosítását,
  • a zajszennyezést,
  • a közlekedési balesetben elhunytak arányát.
  • Az újrahasznosítás nem az erősségünk

    Ahogyan az az adatokból kiderült, a „hagyományos hulladék” újrahasznosításában Magyarországnak erősen van hova fejlődnie, miután az összes keletkező hulladéknak csupán a 34,7 százalékát hasznosítják újra valamilyen formában. (Az eredmény nem meglepő, hiszen hazánkban a szelektív hulladékgyűjtés sem megy zökkenőmentesen. Erről itt írtunk bővebben.)

    Ezzel a vizsgált 27 tagország középmezőnyében kaptunk helyet, annak is inkább az alsó harmadában.

    (Írország nem közölt vonatkozó adatokat.)

    Fotó: Móricz-Sabján Simon

    Ebben a szegmensben egyébként Németország teljesít a legjobban, ahol az összes megtermelt szemét 66,1 százaléka végzi az újrahasznosító üzemekben. A második legjobban teljesítő ország Szlovénia lett (57,7 százalék), míg a harmadik helyen Ausztria végzett 57,6 százalékos újrahasznosítási aránnyal. Az uniós átlag 45,3 százalék volt.

    A statisztika az újrahasznosítással mit sem törődő nemzeteket is górcső alá vette. E tekintetben a legrosszabbul Málta teljesített két évvel ezelőtt,

    ahol csupán 7,1 százalékot ért el az újrahasznosítási arány.

    Málta előtt Románia végzett, ahol ugyanez az arány ugyan 13,3 százalékra kúszott, míg a harmadik legrosszabbul teljesítő görögök 17,2 százalékos eredményt értek el.

    Ezek az országok voltak a legzajosabbak

    Fontos lehet egy városi ember számára, hogy annak ellenére, hogy metropoliszban él, a lehetőségekhez képest minél csendesebb legyen a lakóhelye. A statisztikai hivatal így arra is kíváncsi volt, hogy az egyes országok polgárai mennyire vélik zajosnak a várost, ahol élnek.

    Ebből a szempontból a magyarok viszonylag jól teljesítettek, miután a teljes népesség csupán 12,2 százaléka gondolja azt, hogy fülsiketítő zajban él.

    Fotó: AFP

    Nem úgy a máltaiak, akik csakúgy, mint a hulladék újrahasznosításában, ebben a tekintetben is a legutolsó helyen végeztek. Itt az egész népesség 26,2 százaléka vallotta azt, hogy a város, amelyben lakik, meglehetősen zajos. A második leghangosabb ország a németeké lett (25,1 százalék), míg ezután Hollandia következett (24,9 százalék). Az EU-s átlag 17,9 százalék volt.

    A hangszennyezést leginkább elkerülő nemzetté az írek váltak, ahol a teljes lakosság csupán 7,9 százaléka venné lejjebb lakhelye hangerejét.

    Kissé zajosabbnak vélték az ott lakók Horvátországot (8,5 százalék), míg a harmadik legcsöndesebb nemzetnek a bolgárok bizonyultak (10 százalék).

    Van ahol a közlekedés a legnagyobb gyilkos

    Sokan hisznek benne, hogy a legbiztonságosabb közlekedési forma a repülés, azaz a közutakon több ember hal meg, mint ahány repülőjárat balesetet szenved. Ezt némileg, igaz, nem annyira szorosan igazolja az Eurostat:

    100 ezer emberre vetítve megvizsgálták ugyanis, hogy összesen hányan halnak meg a közutakon.

    Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

    Ebben az abszolút listavezetőnek Bulgária bizonyult, ahol 100 ezer esetet vizsgálva 9,9 százalékos arányt értek el a közutakon elhunytak. A második legtöbb tragikus kimenetelű baleset Romániában fordult elő (9,7 százalék), míg a harmadik helyre Litvánia került (8,1 százalék).

    Nem büszkélkedhet eredményével Magyarország sem, jóllehet, a listavezetőt szerencsére nem közelítjük meg. Mindazonáltal a hazai halálos közúti balesetek aránya elérte a 6,2 százalékos szintet, ami az EU-átlagtól jelentősen, 1,2 százalékponttal elmarad.

    A legjobb arányt egyébként a svédeknél figyelték meg (2,7 százalék), utánuk az Egyesült Királyság következett 2,8 százalékkal, míg az EU harmadik legbiztonságosabb úthálózatával Hollandia rendelkezik, ahol a halállal végződő balesetek csupán 3,1 százalékot tettek ki.

    Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
    Kapcsolódó cikkek