A 19-29 éves fiatalok jelentős része kap támogatást a szülőktől, de az összegek nagyban eltérnek egymástól, és a lakóhely szerint is igen jelentősek a különbségek – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. A fiatalok 32 százaléka rendszeres anyagi támogatásban részesül szüleitől, jellemzően havonta. A diákok 68 százalékát, míg az dolgozóknak csak 20 százalékát segítik a szülők.
Egyedül nem megy
A szülői támogatásban részesülő fiatalok 52 százaléka nem tudna megélni szülei támogatása nélkül, amelynek összege országos átlagban havi 19 ezer forint, igaz, jelentős a szórás. A megkérdezettek fele például havi 10 ezer forintnál alacsonyabb összeget kap rendszeresen, ugyanakkor 33 százalékuk 10-24 ezer forintot, míg 7 százalékuk 25-49 forintot kap rendszeresen.
Tízből egy fiatal havonta több mint 50 ezer forintot kap, 3 százalékuk pedig több mint 100 ezer forint szülői támogatáshoz jut.
Az országon belül is nagyok az eltérések, a fővárosi fiatalok havonta átlagosan 27 ezer forintból gazdálkodhatnak, míg a megyeszékhelyeken élő társaiknak 22 ezer forinttal kell beérniük minden hónapban. Jóval alacsonyabb a havi apanázs a kisebb városokban, az ott élő diákok átlagosan 13 ezer forintot kapnak. Közel ugyanannyian vannak (28 és 26 százalék), akik bár már nem lenne rá szükségük, még kapnak pénzt a szüleiktől és azok, akiknek több pénzre lenne szükségük (ezt főleg a keleti országrészben élők érezték így). Viszont mindössze 10-ből két fiatal érzi úgy, hogy a szülőktől nem kap annyit, amennyit anyagi helyzetük megengedne – áll a K&H indexében.
Fotó: Shutterstock
Mamahotel, papabank?
A fiatalok 47 százalékát mindkét szülő támogatja esetenként vagy rendszeresen, 35 százalékuk inkább az anyától, 18 százalékuk pedig inkább az apától kap támogatást. Ugyanakkor lényeges, hogy a fiatalok fele mondta azt, hogy együtt élnek a szülők, 39 százalékuknál pedig elváltak. Az elvált szülők esetében azonban nagyon erős az anyai támogatás túlsúlya:
55 százalékban az anya támogatja anyagilag a gyereket.
A kutatásból az is kiderült, hogy kitől kérnének kölcsönt a 19-29 évesek. Bár a fiatalok 80 százaléka szerint nem kell szégyellni, ha valaki pénzt kér kölcsön, 58 százalék mégis inkább kölcsönellenesnek vallja magát. A férfiak körében még többen – 66 százalék – gondolják így.
Tőlük kérnének legelőször kölcsön
Arra a kérdésre, hogy, ha szükség lenne rá, kitől kérnének 100 ezer forintot a megkérdezettek 58,5 százaléka, azaz 10-ből majdnem 6-an a szüleikhez fordulnának és valószínűleg meg is kapnák ezt az összeget. 16 százalékos azoknak az aránya, akik szintén a szülőktől kérnének, de nem biztosak benne, hogy valóban meg is kapnák ezt az összeget, a fiatalok 26 százaléka pedig nem kérne a szülőktől. A fiatalok 34 százaléka kérne, és valószínűleg kapna is a partnerétől, bár a férfiak többsége, 65 százaléka nem fordulna partneréhez anyagi segítségért.
A szülők és a partnerek után a bankok jönnek a sorban, a fiatalok közel negyede, 24,4 százaléka pénzintézettől kérne – és várakozásai szerint kapna is – 100 ezer forintot.
A kutatásból az is kiderül, hogy a szülőktől leginkább lakhatásra, élelmiszerre kérnének pénzt, viszont ruházatra már a fiatalok 35 százaléka senkitől nem kölcsönözne, a közlekedést, műszaki cikkek vásárlását, utazást, szórakozást pedig még többen, 46-54 százalék oldaná meg önállóan.
