A válság okozta hanyatlás után szép lassan újra szárnyra kapott a könyvpiac, s úgy tűnik mégsem jelentettek akkora veszélyt a „papír alapú olvasásra” az e-könyvek, mint azt korábban gondoltuk. Egyelőre úgy tűnik, hogy túlélte a digitális fejlődést a könyvpiac, s az emberek továbbra is hajlandók kifizetni egy könyvért az egyre borsosabb árakat. Ám bármennyire is azt hisszük, hogy a kiadók ebből rengeteget kaszálnak, ez koránt sincs így.
Egy könyv átlagos fogyasztói ára 3500 forint Magyarországon, a kiadónak az ebből származó bevétele pedig a fogyasztói ár valamivel kevesebb mint 50 százaléka. A haszon, amit a kiadó egy könyv értékesítéséből realizálni tud, ha minden költsége lejön belőle, és a kinyomtatott mennyiséget 100 százalékban értékesíti, nagyjából 10-15 százalék között mozog
– mondta a Világgazdaságnak Halmos Ádám, a Libri Könyvkiadó ügyvezető igazgatója.
Bárdos András, a 21. Század Kiadó vezetője is hasonlóképpen nyilatkozott. Elmondása szerint A lány a vonaton című könyv közel 100 ezer példányban kelt el kiadásukban. A százezres szám már meglehetősen ritka és kiugró sikernek számít. A szakemberek szerint 2500-3000 értékesített példány kiadói szemmel stabilnak tekinthető, az 5-10 ezer darab pedig már szép eredmény,
a többéves távlatban is csak elvétve előforduló, kirobbanó sikerek esetén azonban akár 100 ezerig is elmehet az értékesített darabszám.
Ennek ellenére a bevétel nem sokat mond, hiszen, ha nagyon magas a royalty (szerzői jogdíj), ez nem feltétlen garantálja az eredményt is. Könnyű kiszámolni, hogy a 4 ezer forintos ár mellett mekkora forgalmat generált a könyv a boltokban. Bárdos szerint ennek persze csak a töredéke maradt a kiadónál a terjesztői árrés, a jogdíjak kifizetése, a nyomdai előállítás, a raktározás és a marketing kampány költségeinek fedezése után.
Kicsit sem panaszkodom, szó sincs róla, nincs rá okom, csak nem akarom, hogy bárki azt higgye, százmilliókat lehet keresni egy könyvvel
– folytatta a kiadóvezető.
A kiadóknak tehát alaposan meg kell gondolniuk, hogy a külföldi bestsellerek közül melyekre „repülnek rá”, tekintve, hogy a fenti megszólalásból kiderül,
a viszonylagosan alacsony hozam miatt a nagy számú értékesítés lehet az egyetlen hatásos fegyver.
Az eladás generálására pedig tökéletes katalizátor lehet, ha egy kiadó úgy választ magának, hogy előre tudja, egy adott könyvből film vagy sorozat készül, ám van, hogy ezt a hazai kiadó nem is tudja előre. Bárdos András elmondta: előfordult, hogy a könyv kiadásának jogát már akkor megvették, amikor nem is volt kész a teljes szöveg. Aztán csak később derült ki, hogy film lesz belőle.
A kiadóvezető hozzátette:
rengeteget számít egy sikeres filmpremier vagy televíziós sorozat, általában komolyan növeli egy adott könyv hazai piaci esélyeit.
De hogy jut hozzá egy magyar kiadó egy nagy bestsellerhez?
A külföldi könyvkiadók és ügynökségek a világ minden kiadójának katalógusokat küldenek, ezekből böngésznek a kiadók, és hoznak döntéseket arról, hogy számukra mi az, ami várhatóan sikeres lesz, és ami a portfóliójukba illik – hangsúlyozta Halmos Ádám. Ha valami megtetszik, megveszik a külföldi könyv fordítási jogait. Ha más is érdeklődik, versenytárgyalást folytatnak. A licit pedig pontosan úgy zajlik, mint egy aukción, csak névtelenül.
Igazából nem tudjuk, kivel versenyzünk. Én legalábbis még sosem tudtam, csak akkor derül ki, ha veszítünk, és a nyertes megjelenik nyilvánosan a piacon. Emelünk, emelünk, emelünk az ésszerűség határáig. Olykor azon is túl. Van, hogy valamiről nem tudunk lemondani. És akkor szinte bármit megadunk érte. Könnyű hülyeséget csinálni...
– mondta Bárdos András.
A 21. Század Kiadó eddigi legnagyobb sikere Paula Hawkins A lány a vonaton című könyve volt, amit amikor megvettek, még nem tudták, hogy ekkora siker lesz – ez a könyvre és a mozifilmre is igaz. Érdekes, hogy mégsem ez, a világszerte több millió példányban eladott könyv volt a legdrágább fogásuk, hanem egy másik könyv szintén Paula Hawkinstól, A víz mélyén című – azt viszont nem árulhatták el, mennyiért sikerült megszerezi.
Az összeg nem nyilvános, ami egyébként nekem egyáltalán nem szimpatikus. Szívem szerint láthatóvá tennék mindent: a könyvjogok árát, a példányszámokat és a szerződéseket is. De nálunk ez nem szokás
– fogalmazott Bárdos András. Annyit azért elárult, hogy egy könyv – amennyiben még nem lehet tudni, hogy mekkora siker lesz, készül-e belőle moziadaptáció – többnyire 2-3000 dollárért megszerezhető, de van, hogy ennek a tízszerese. Ez viszont valójában nem a könyv jogdíjának a teljes ára, hanem az úgynevezett royalty.
A Libri Will Smith önéletrajzi könyvének és Melinda Gates női egyenjogúságról szóló kiadványára a legbüszkébb. Minden évben más külföldi könyvektől várják a sikert, de Halmos Ádám szerint az igazán komoly eredményeket a legtöbbször magyar szerzőkkel érik el. A jogdíjak előlege pedig a több millió forintot is elérheti. Az ügyvezető igazgató kiemelte, hogy
egy külföldi bestseller megszerzése akár 50 ezer dollárba (közel 14 millió forintba) is kerülhet.
Bárdos András hangsúlyozta, ahhoz, hogy egy – például Amerikából – megvásárolt könyv sikeres legyen több szempontot is figyelembe kell venni. Fontos lehet a szöveg minősége, a könyv és a szerző külföldi sikerei, jelölései, díjai, a magyar olvasók speciális érdeklődése, a téma vagy a történet aktualitása – ezer szempont alapján döntenek. Nagyon sok mindent mérlegelni kell, ugyanis semmiféle garancia nincs arra, hogy egy könyv sikeres lesz Magyarországon csak azért, mert Amerikában is az.
