Rádiórajongás a Föld körül

Tesla és Marconi csatája – avagy a világ leghíresebb szabadalmi pere

Egészen a 17. századig kell visszamennünk, hogy hitelesen indítsuk „utazásunkat”. William Gilbert angol orvos és fizikus I. Erzsébet angol királynő uralkodása alatt 1600 körül mondta ki először, hogy földünk egy nagy mágnes, ahol minden anyag vezető vagy szigetelő. Nem véletlen, hogy a rádió a latin radius (sugár) szóból ered, ez pedig azt jelenti, hogy az elektromágneses hullámok a térben minden irányban szertesugárzódnak.

Ahhoz, hogy a rádiókészülékek feltalálásához eljussunk,

olyan nevek munkáira, tanulmányaira és megállapításaira volt szükség, mint Newton, Franklin, Amper, Ohm, Faraday vagy Morse. Ezek a tudósok mind-mind feltaláltak valami olyat, amely nélkül ma nem hallgathatnánk rádiót.

Miután Nikola Tesla és Guglielmo Marconi egymástól függetlenül feltalálták a szikratávírót (Marconi Tesla asszisztense volt Amerikában, ahol láthatta Tesla kutatásait és annak eredményeit), Marconi 1901-ben bemutatta a rádióhullámok vezeték nélküli sugárzását, amiért 1909-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Tesla beperelte, azzal a váddal, hogy Marconi ellopta a találmányát. Ez a mai napig a világ egyik leghíresebb és leggrandiózusabb szabadalmi pere.

A bíróságok Marconinak adtak igazat, azonban ezzel még nem volt övé a végleges győzelem: miután 1943-ban Tesla meghalt,

az Amerikai Legfelsőbb Bíróság egy vizsgálat során végül Teslának adta a szabadalmi jogot azzal a magyarázattal, hogy már 4 évvel Marconi előtt bemutatta találmányát.

Ezzel egy időben meg is vonták Marconitól a rádiófeltaláló-címet.

A BBC-től Puskás Tivadarig

A világ első rádióműsorát 1914-ben sugározták a belgiumi Lackenben, 1921-ben pedig elindult az első rendszeres adás Pittsburghben. A szórás nemsokára Európában is utat tört magának, amikor

1922-ben megalakult a British Broadcasting Co. Ltd. (BBC),

melynek adásait két német magántársaság is adta.

Magyarországon meglehetősen egyedi módon indult a műsorszolgáltatás, ugyanis nálunk Puskás Tivadar (a telefonközpont feltalálója) már 1893-ban megkezdte a nagyérdemű szórakoztatását, ám még csak telefonon keresztül történő hírközlés formájában. Később aztán

1925. december 1-jén hivatalosan is megkezdődött a Magyar Rádió rendszeres adása

az 546 méteres középhullámon – az induláskor a heti adásidő 50 óra volt. Míg 1925 végén 17 ezer előfizetője volt a rádiónak, addig 1961-ben már több mint kétmillió.

A '40-es években kezdődött a magyar rádió-bumm

Hazánkban a '40-es évek környékén lett mindenki számára elérhető a rádiózás, méghozzá a nagy Néprádió-akció alkalmával. A kereskedelemügyi minisztérium négy gyárral kötött megállapodást, hogy jó minőségű, ám elérhető árú készülékeket állítsanak elő a nép számára, így az Orion, a Philips, a Telefunken és a Standard meg is kezdte a gyártást. A kormány azonban elszámolta magát, mert

20 ezer készüléket rendeltek, viszont több mint 130 ezer megrendelés érkezett a lakosságtól a 48 pengőért árusított rádiókért.

A készülékhiány legnagyobb vesztesei a vidékiek voltak, ugyanis szinte kizárólag budapestiek jutottak ekkortájt rádióhoz.

Az 1950-es évekre azonban már megfelelő egyensúlyt sikerült teremteni a kereskedelmi szektorban, így az '50-es évekre már hazánk egyik fő exportcikke lett a rádió.

A magyarok imádják a rádiót

A rádió tehát a tömegtájékoztatás egyik legelterjedtebb és viszonylag alacsony költségvetésű eszköze lett. A Föld lakosságának mintegy 95 százaléka használja több-kevesebb rendszerességgel. A világ távoli tájain a legelesettebbek, írástudatlanok, gyerekek, szegények, betegek számára is lehetőséget biztosít arra, hogy bekapcsolódjanak az információáramlásba.

A magyarok továbbra is nagy rádióhallgatók, többségük a reggeli műsorokkal indítja a napját, s a tematikus rádiók (jazz, rock, aktuális slágerek) továbbra is fenntartják a hallgatók érdeklődését.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, 2018-as negyedik negyedéves mérés eredményei alapján

a rádiókat naponta több mint 5,8 millióan hallgatják, míg hetente több mint 7 millióan a legalább 15 évesek körében.

Eszerint országosan a 15 éves vagy annál idősebb lakosság 69 százaléka napi szinten, míg 85 százaléka heti rendszerességgel hallgat rádiót.

Budapesten a 15 éves vagy annál idősebb lakosság 59 százaléka (897 ezer fő) naponta, míg 79 százaléka (1,2 millió fő) heti rendszerességgel hallgat valamilyen rádiót.

A tavalyi adatok alapján

Magyarországon a legnépszerűbb rádió a Retro Rádió (napi 1,4 millió hallgatóval),

melyet a Petőfi Rádió (1,3 millió hallgató), majd a Kossuth Rádió (1 millió fő) követ. Negyedik a sorban és az egymillió hallgatót csaknem eléri a Rádió1 989 ezer fős napi hallgatótáborával. Őt követi az azóta már megszűnt Music FM 474 ezer hallgatóval.

A szintén már megszűnt Sláger FM 327 ezer hallgatóval hatodik a sorban, majd a Dankó Rádió következik 314 ezres hallgatótáborral, valamint a Bartók Rádió 109 ezres napi hallgatótáborral. A százezer hallgatót el nem érő rádiók közül az ugyancsak megszűnt Rock FM napi hallgatottsága 92 ezer fő, az InfoRádióé pedig 56 ezer.

A moziban is rádió szól

A filmipar is vissza-visszatér a rádiózáshoz, legendás filmek születtek a témáról olyan művészek közreműködésével, mint Robin Williams vagy Woody Allen.

A világ legnépszerűbb rádiós filmje a Jó reggelt, Vietnam!, melynek főszereplője az a Robin Williams, akinek karakterét, Adrian Cronauert egy katonai állomásra vezénylik, hogy javítsa a katonák hangulatát. Nem is tétovázik, azon nyomban változtat a rádió műsorán. Felhagy a propagandahírekkel, no meg az ósdi slágerlistákkal.

https://www.youtube.com/watch?v=ZvBNLYkRsOE

Szintén nagy klasszikusnak számít Woody Allen filmje, az A rádió aranykora c. film. A narrátor (maga Woody Allen) emlékein keresztül megismerhetjük, mit jelentett a rádió hullámain érkező világ, a Manhattan-i csillogás és pompa, a gazdagok, a mulatók és budoárok világa egy egyszerű polgárcsalád életében. Mindez a negyvenes évek slágereivel fűszerezve, és annyi humorral tálalva, hogy mindenkinek garantáltan kellemes szórakozást ígér.

https://www.youtube.com/watch?v=7PSeA_Lasko