Rengeteg a gyerek az eltűnt magyarok között
A csellengő fiatalok legtöbbször saját akaratukból távoznak otthonukból vagy egy intézményből. A szökésnek sok oka lehet, kezdve a kalandvágytól a súlyosabb fizikai vagy lelki problémáig. Menekülhetnek a családon belüli erőszaktól, családtagoktól független fizikai vagy lelki bántalmazásoktól, a rossz anyagi körülményektől is – nyilatkozta a VG.hu-nak Matuska Rita, az Ezer Lámpás Éjszakája Alapítvány kommunikációs munkatársa. Kiemelte:
a januári és februári időszakban az eltűnések egyik gyakori oka a félévi bizonyítványosztástól való félelem.
Az eltűntek listájára többféle okból kerülhet fel valaki: vannak, akik önként hagyják el családjukat, mások bűncselekmény áldozatává váltak. A jelenlegi gyakorlat szerint ha valakinek
a rendőrségi felkutatása tíz nap leforgása alatt nem jár sikerrel, akkortól a személy nyomtalanul eltűntnek számít.
Az eltűntek számát jelentősen megemelik azok a fiatalkorúak, akik egy állami intézményből akár 20-szor, 30-szor is megszöknek. Az eltűnt gyerekek többsége ugyanis nem családból, hanem állami intézményből szökik meg. Mindenesetre a 18 évnél fiatalabbak eltűnésének aránya 2012-től a következőképpen alakult a rendőrség körözési rendszerének éves adatai alapján (elrendelések száma):
Év
Fiatalkorú
Gyermekkorú
Összesen
2012
11 712
1 527
13 239
2013
9 440
3 249
12 689
2014
13 021
3 864
16 885
2015
16 429
2 850
19 279
2016
15 968
2 731
18 699
2017
19 600
3 117
22 717
„Az eltűnt gyerekek 95 százaléka egy hónapon belül előkerül, átlagosan 100-200 gyerek tűnik el nyomtalanul” – magyarázza Matuska Rita. A szakember által elmondottak alapján érdekes, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság honlapján közzétett nyilvántartás adatai jóval alacsonyabbak, az alapítványénál. E szerint jelenleg
(Az ügy kapcsán kerestük a rendőrséget is, de egyelőre válaszokat még nem kaptunk tőlük. Amint ez megtörténik cikkünket frissítjük, vagy újat írunk!)
Fotó: Kallos Bea
Szem előtt van a probléma
Az Ezer Lámpás Éjszakája nevű civil kezdeményezést 2011-ben azzal a céllal indították el, hogy felhívják a társadalom figyelmét a gyermekeltűnések aggasztó statisztikájára és a jelenség okaira. Magyarországon az alapítványnak köszönhetően, amerikai minta alapján létrehozták az úgynevezett „tejesdoboz akciót”, melynek segítségével
tejes dobozok oldalán teszik közzé az eltűnt fiatalkorúak fényképeit, és fontos üzeneteket a csellengéssel kapcsolatosan.
A tavalyi tanévben útjára indították az Ezer Lámpás Éjszakája – Vigyázz Rám! elnevezésű felvilágosító, prevenciós előadássorozatot is, amellyel a legveszélyeztetettebb korosztályhoz (12-18 év közöttiek) szól az alapítvány. Felvilágosító programjaikban olyan személyek (pl.: pszichológusok, gyermekvédelmi szakemberek, rendőrségi dolgozók) és alapítványi munkatársak vesznek részt, akik a csellengéssel összefüggő veszélyekre, a kiváltó okokra és a prevenciós intézkedések fontosságára hívják fel a figyelmet.
Az alapítványnak ezen felül távlati tervei is vannak: idén 9. alkalommal rendezik meg, május 26-án, az Ezer Lámpás Éjszakája jótékonysági koncert- és programsorozatot országszerte, és nemsokára elindítják online tv műsorukat, ahol vendégekkel és hírekkel hívják fel a figyelmet a csellengés veszélyeire, hátterére és okaira.
Ezt tegyük, ha valaki eltűnt
Amennyiben valaki azt észleli, hogy egy közeli rokona/ismerőse eltűnt, úgy elengedhetetlen az azonnali intézkedés, hiszen az első pár óra a legkritikusabb. A legfontosabb teendő, hogy
és tegye meg a bejelentést. Ezután fontos, hogy beszéljen a barátokkal, családtagokkal, hátha valaki tud róla, hova mehetett az eltűnt személy. Minden esetben ellenőrizzük, hogy az eltűntnek vélt személy magával vitte-e az útlevelét, személyes iratait, kedvenc ruháit! Amennyiben pedig van lehetőségünk rá, úgy ellenőrizzük az érintett bankszámláját, hogy hiányzik-e róla pénz, és ha igen, mikor és hol történt a pénzfelvétel.
