Egy eltűnés hátterében sokféle ok húzódhat meg: lehet, hogy valaki új életet akar kezdeni, de akár öngyilkossági szándék, baleset, esetleg megváltozott egészségügyi állapot is állhat mögötte. Lehet, hogy az eltűnt személy bűncselekmény elkövetése miatti felelősség vonás elől menekül, de az is előfordul, hogy az ő sérelmére követtek el bűncselekményt
– közölte a VG.hu-val az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). Hozzátették, a kiskorúak eltűnésének hátterében a szülők közötti, szülő és gyermek közötti konfliktushelyzet, gyermekelhelyezési vita, esetleg gyermekvédelmi hatósági intézkedés megakadályozása is állhat. A gyermekotthonban, lakásotthonban vagy nevelőszülőnél elhelyezett kiskorúak engedély nélküli távozása során jellemzően a szüleikhez, rokonaikhoz, illetve barátaikhoz szöknek vissza.
A rendőrség megosztott egy táblázatot is szerkesztőségünkkel:
Az adatok kapcsán hangsúlyozták, hogy
a rögzített körözések száma nem azonos az eltűntek számával.
Kiskorúak esetében a körözések magas számát jellemzően a gondozási helyükről engedély nélkül távozott vagy oda az előírt időben vissza nem térő, ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett kiskorúak száma jelenti. Előfordul, hogy egy kiskorú egy évben akár több alkalommal is engedély nélkül távozik a kijelölt gondozási helyéről. Értelemszerűen, ahányszor az illető megszökik, ez annyi körözési eljárás elindítását generálja a statisztikai rendszerben – fűzték hozzá.
Az ORFK válaszában azt is kiemelte, hogy
A fennmaradó 5 százalékba tartoznak azok a kiskorúak, akiknek az eljáró hatóság az adatgyűjtés során felmerült információkra figyelemmel vélelmezi a tartózkodási helyét, csak egyéb okból nehézkes felkutatásuk. A családból eltűntek tartózkodási helyét a gyermekkorúak esetén mintegy 90 százalékban 1-2 napon belül megállapítják, míg a fiatalkorúak esetében ez megegyezik a fenti arányokkal.
Fotó: Pixabay
Korábban megkerestük az Ezer Lámpás Éjszakája nevű civil kezdeményezést is, ahol elmondták: céljuk, hogy felhívják a társadalom figyelmét a gyermekeltűnések aggasztó statisztikájára és a jelenség okaira. Amerikai minta alapján létrehozták az úgynevezett „tejesdoboz akciót”, amelynek segítségével tejes dobozok oldalán teszik közzé az eltűnt fiatalkorúak fényképeit, és fontos üzeneteket a csellengéssel kapcsolatosan. Emellett útjára indítottak egy Ezer Lámpás Éjszakája – Vigyázz Rám! elnevezésű felvilágosító, prevenciós előadássorozatot is, amellyel a legveszélyeztetettebb korosztályhoz (12-18 év közöttiek) szól az alapítvány. Felvilágosító programjaikban olyan személyek (például pszichológusok, gyermekvédelmi szakemberek, rendőrségi dolgozók) és alapítványi munkatársak vesznek részt, akik a csellengéssel összefüggő veszélyekre, a kiváltó okokra és a prevenciós intézkedések fontosságára hívják fel a figyelmet.
Sokat jelentenek a internetezők
A közösségi oldalon terjedő felhívások komoly segítséget jelenthetnek a rendőrség munkájában a körözési eljárások során, amennyiben a felhívás valós, vagy ha a rendőrség által kiadott felhívás terjed a közösségi oldalakon – hangsúlyozta a rendőrség. A valótlan felhívások (hoaxok, álhírek) terjedésével ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy az emberek nem veszik többé komolyan a valódi segélykéréseket. A közzétett fotón szereplő személy esetében pedig – amennyiben tartózkodási helye ismertté válik és fotója változatlanul látható a közösségi oldalon – komoly személyiségi jogi kérdések is felmerülnek – fűzték hozzá.
