A Valentin- vagy Bálint nap története a mai napig nem teljesen tisztázott, az azonban mindenképp biztos, hogy a sztori Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) nevéhez köthető. A legenda szerint Szent Valentin mártírhalált halt, mert nem volt hajlandó feladni kereszténységét a vallási üldöztetések idején és február 14-én meghalt. A legenda szerint amíg börtönben volt, üzenetet küldött barátainak, hogy szereti őket és hogy ne felejtsék el őt. Egy másik verzió szerint az alapsztori ugyanez, azzal a különbséggel, hogy a börtönben Bálint a hite erejével a börtönőre vak leányának visszaadta a látását, akinek február 14-i kivégzése előtt írt egy búcsúüzenetet, amit úgy írt alá, hogy: „A Te Bálintod.”
A csokoládé és más édességek különösen népszerűek Valentin-napi ajándékként:
csak az Egyesült Államokban 25 millió tonna fogy belőlük évente
– derül ki a Rondo felméréséből. Főleg a bonbonok közkedveltek, amelyeket gyakran több rétegnyi csomagolóanyagba burkolva árulnak – van olyan, amelynek össztömegéből több mint 40 százalék a csomagolás –, így miután kiürülnek, felesleges műanyag, papír, celofán és alufólia kerül a szemetesekbe, majd a természetbe. A gyönyörű csomagolás árát így nem csak az fizeti meg, aki pénzt ad érte, hanem mindannyian.
A Valentin-nap tehát hasonló környezetvédelmi problémát jelent, mint a karácsony, amikor több millió tonna szemetet halmazunk fel nagyon rövid idő alatt.
Több mint 10 ezer forintot költünk fejenként
A megkérdezett magyarok 35 százaléka valamilyen módon ünnepli ezt a napot. Az elsöprő többség szerelmének készül ajándékkal, ugyanakkor az ünneplők 14 százaléka a közeli barátait sem felejti el meglepni – derül ki a Picodi kutatásából.
Egy átlagos magyar vásárló ilyenkor 13 ezer forintot hagy a kasszáknál.
Valentin-napon a férfiak körülbelül 2 ezer forinttal többet költenek: a férfiak 14 ezer, a nők 12 ezer forintot. Ezzel a 13 357 forintos költéssel a magyarok a 32. helyen állnak a világon.
Fotó: Picodi
Érdekesség, hogy a magyarok több mint felének (75 százalék) a fejében meg sem fordul Valentin-nap egészen februárig. Mindez jól összecseng a Picodi belső statisztikáival: februárban ugyanis megugrik a vásárlási aktivitás – nagyjából két héttel a szerelmesek ünnepe előtt. A legnépszerűbb kategóriák ekkor az ékszerek és a parfümök. A felmérésből kiderült: a válaszadók 25 százaléka az utolsó pillanatra hagyja az ajándék beszerzését – február 13-14-én szerzik be a meglepetéseket.
Nézzük, hogy milyen ajándéknak örülnének leginkább a nők:
Na de hogy állnak ezzel a férfiak?
A magyarok nemcsak a rózsát szeretik
A fenti infografikából kiderült, hogy a magyar nők kedvenc Valentin-napi ajándéka a virág. Ennek szellemében „meg is kapják a magukét”, ugyanis a február 14-i ünnep alkalmából elképesztően sok virágot vásárolnak a magyar férfiak.
Egy átlagos hétköznaphoz képest Valentin-napon a szokásos forgalom akár hatszorosát is generálhatják a vásárlók
– mondta a Világgazdaságnak Boros Attila, a Virágkötők, Virágkereskedő Vállalkozók Magyarországi Szakmai Egyesületének elnöke.
Arra a kérdése, hogy a magyar termelők képesek-e kielégíteni ezt a sokszorosára megugrott igényt, Boros Attila azt mondta, hogy
kizárólag a magyar termesztők képtelenek lennének, még a Kubából vagy Kolumbiából importált virág sem elég.
Egy módon lehet lépést tartani a vásárlók igényeivel, méghozzá az időzített termeléssel. Ezzel a módszerrel már azért nagyjából egalizálható a kereslet-kínálat.
Az elnök szerint a magyarokra nem jellemző, hogy cserepes növényt vásárolnának Valentin-napon – az inkább a nőnap sajátossága. Szeretjük azonban a rózsát, de Boros Attila szerint meglepően nagy a kereslet a hajtatott hagymás növények iránt is, így meglehetősen sok tulipánt, jácintot és fréziát vásárolnak a magyarok férfiak kedvesüknek.
Valentin nap: romantikusan lopják el az adatainkat
A Kaspersky Lab szakértői jelentős növekedést észleltek a Valentin nap alkalmából különböző romantikus termékeket kínáló bűnözők adathalász tevékenységében.
