Az ügyészség nyilvánosságra hozta az orosz kémügy részleteit
A Budapesti Katonai Ügyészség 2011. december 5-én kémkedés és bűnpártolás miatt vádat emelt négy férfival szemben, mert közreműködtek abban, hogy az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálat információkat szerezzenek Magyarországon – olvasható az ügyészség közleményében.
A vádirat szerint a
Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat irányító miniszter és a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója a parlamentben megbeszélést tartott az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálatának helyettes vezetőjével.
Ennek során szóba került, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalból információk szivárognak ki, ezért az orosz szervezet képviselője felajánlotta, hogy általa irányított szakemberek poligráfiás vizsgálattal segítenek a kiszivárogtató felkutatásában. A titokminiszter – tudva azt, hogy ez információszerző tevékenységet jelent –, élt a felajánlással, és arra utasította a főigazgatót, hogy működjön együtt az Orosz Föderáció megbízottjaival.
A közlemény szerint
az Orosz Föderáció Biztonsági Szolgálat emberei bolgár pszichológusnak adták ki magukat, a Nemzetbiztonsági Hivatalban pedig összesen tizenhat dolgozón végeztek el poligráfiás vizsgálatot.
Az orosz szolgálat embereinek belépését a főigazgató utasítására nem dokumentálták, az nem a főbejáraton keresztül történt, hanem a kísérési, szállítási feladatokat egy – szintén megvádolt – személy végezte.
Az ügyészség szerint
az orosz szervezet a vizsgálatban részt vettek személyiségéről, esetleges beszervezhetőségéről adatokat szerzett, így a hivatal támadhatóságának veszélye megnőtt,
amely a Magyar Köztársaság nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit veszélyeztette.
A vezetőváltást követően, az új főigazgató tudomást szerzett a poligráfiás vizsgálatokról, ezért a történtek kivizsgálását rendelte el, továbbá felterjesztést készített a titokminiszternek, azonban feljelentést annak ellenére nem tett, hogy a kémkedés gyanúja felmerült.
A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsának jogerős ítélete a vádlottakat bűncselekmény hiányában mentette fel. A bíróság szerint nem volt bizonyítható a parlamenti találkozó ténye, a vizsgálatot végző szakpszichológus és tolmácsok ügyeltek arra, hogy érzékeny információ ne kerüljön az orosz állampolgárságú személyek tudomására, illetve nem merült fel adat arra, hogy a vizsgált személyeket megkísérelték beszervezni, illetve a vizsgálat következtében a Hivatal vagy Magyarország nemzeti, nemzetközi érdekei veszélybe kerültek.
