Ukrajnában hamarosan Volodimir Zelenszkij veszi át Petro Porosenko leköszönő elnöktől a stafétabotot, az ukrán rendezőnek, előadóművésznek, producernek, üzletembernek és politikusnak aligha lesz könnyű dolga, ha talpra akarja állítani a gazdaságot.
Ukrajnában hamarosan Volodimir Zelenszkij veszi át Petro Porosenko leköszönő elnöktől a stafétabotot, az ukrán rendezőnek, előadóművésznek, producernek, üzletembernek és politikusnak aligha lesz könnyű dolga, ha talpra akarja állítani a gazdaságot.
Porosenko elődje, Viktor Janukovics utolsó két évében stabilitás jellemezte a gazdaságot, ehhez képest 2014-ben, Porosenko elnökségének első évében 6,6, a rá következő esztendőben pedig 9,8 százalékkal zsugorodott a GDP. Ennek kiváltó okai között a Krím félsziget elvesztése és a donbászi fegyveres konfliktus kirobbanása kívánkozik az első helyre.
2016-ra jutott túl a nehezén az ország, amikor már 2,4 százalékos növekedést rögzítettek, tavaly 3,3 százalékkal bővült a gazdaság. Összehasonlításképpen: 2018-ban Ukrajna két legnagyobb szomszédjánál, Oroszországban és Lengyelországban 2,3, illetve 5,1 százalékos volt a GDP-növekedés üteme.
Az egy főre jutó jövedelem éves szinten 2013-ban 26 719 hrivnya volt, 2018-ra ez 57 908-ra nőtt. Igen ám, csakhogy dollárban számolva 3340-ről 2092-re zuhant. Ugyanez igaz az egy főre jutó GDP-mutatóra is, hrivnyában hiába nőtt 33 473-ról 84 190-re, ha dollárban 4184-ről 3041-re esett vissza.
Az átlagfizetés ma 10 573 hrivnya (406 dollár), öt évvel ezelőtt 3619 hrivnya (452 dollár) volt. Mindennek az a magyarázata, hogy az ukrán fizetőeszköz az elmúlt években több mint harmadára gyengült az amerikai valutához képest. Ebből fakadt az infláció gyors üteme is, Porosenko elnökségének első évében 25 százalékos, 2015-ben 43 százalékos volt a pénzromlás mértéke.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható